Kisvakond Óvoda Kurityán

és

Tagóvoda Rudolftelep

Pedagógiai Programja

 

 

2013.

OM azonosító : 028662

A KISGYERMEKEKKEL MINDENT ELÉRHETÜNK   SZEMÉLYES PÉLDA ÉS TETT ÁLTAL.” /Brunszvik Teréz/

 


 

 

Tartalomjegyzék

 

 

Programunk módosításának indoklása                                                                                     3.

Alapdokumentumok                                                                                                                 4.

Mottónk                                                                                                                                    5.

Óvodáink adatai                                                                                                                         6.

 

I. Óvodáink bemutatása                                                                                                            7.

II/1. Gyermekképünk                                                                                                                8.

II/.2. Óvodaképünk                                                                                                                   9.

II./3.Programunk alapelvei, értékei                                                                                         10.

 

III. Az óvodai nevelés feladatai                                                                                              11.

III.1.Egészségvédő,egészségnevelési program

III.1.1.Az egészséges életmód kialakítása

III:1.2.Érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és a szocializáció

( pszicho szocializáció)biztosítása                                                                   15.

III.2. Az értelmi fejlesztés(pszichikus) és az anyanyelvi nevelés megvalósítása                   17.

 

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei                                                                           19

a. Személyi feltételek

b. Tárgyi feltételek…

c. Az óvodai élet megszervezése                                                                                             20.

d. Az óvoda kapcsolatai                                                                                                          23.

Kapcsolat a családokkal

Kapcsolat a település általános iskolájával

Kapcsolat a fenntartóval

Kapcsolat a Kurityáni Művelődésház és Könyvtár Közhasznú Egyesülettel

Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

A család szerepe az óvodai életben                                                                                        25.

Az óvoda speciális szolgáltatásai                                                                                            26.

Gyermekvédelem

Roma Nemzetiségi nevelés                                                                                                      27.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai                                 28.

V.1. Játék és a tanulási tevékenység                                                                                        29.

V.2. Társas és közösségi tevékenység                                                                                      31.

V.3. Munkatevékenység                                                                                                          32.

V.4. Szabadidős tevékenység                                                                                                  34.

VI.A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások                                           34.

VI:1. Művészeti tevékenységek                                                                                               34.

a.Verselés, mesélés

b. Ének, zene,énekes játék,gyermektánc

c. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

VI.2. Mozgás                                                                                                                            37.

Mindennapi testnevelés

VI.3. Külső világ tevékeny megismerése                                                                                  40.

a. Matematika

b. Természet – társadalom –ember

VII.A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére, kimeneti szintek                                44.

1.Az egészséges életmódra nevelés területén

2.Mozgásfejlesztés területén

3.Érzelmi nevelés és a szocializáció területén

4. Játék és tanulási tevékenység területén

5.Munkatevékenységek területén

6. Anyanyelvi nevelés területén

7. Matematika

8. Természet, társadalom, ember

9.Művészeti tevékenységek

VIII. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése az óvodában                                             48.

IX.    Inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás                                                  52.

X.   Óvoda-iskola átmenet                                                                                                        59.

XI.  Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere                                                                        65.

XI. 1. Óvodánk írásos dokumentumai

XI. 2. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése                                                                      66.

XI. 3. A gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése

XI. 4.  A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése

XII. Képesség kibontakoztató Fejlesztő Program Rudolftelep                                                67.                   1. A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása

2.Integrációt elősegítő csoportalakítás

3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

4. A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés                                                                      74.

XIII. Az intézmény helyi sajátosságai Rudolftelepen. Jó gyakorlat átvétele.

A projekt módszer adaptálása-jó gyakorlatként-az intézmény tevékenység

központú helyi pedagógiai programjába                                                                 79.

XIV. Érvényességi rendelkezés                                                                                                94.

XV.  Legitimációs záradék                                                                                                      95.

Legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok                                   96.

Mellékletek                                                                                                                     97.

1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

2. A tevékenységközpontú helyi pedagógiai program nevelőtestületi elfogadása

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértési nyilatkozata

A Szülők Közösségének egyetértési nyilatkozata

 

 


 

 

Programunk módosításának indoklása

 

 

A Kisvakond Óvoda Kurityán és a Tagóvoda Rudolftelep Tevékenységközpontú Helyi Nevelési programjának felülvizsgálatát, átalakítását az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának legújabb 2013-ban való megjelenése tette szükségessé.

Óvodánk dolgozói 2013 szeptemberétől e módosított program szerint kezdik meg nevelőmunkájukat.

 

 

2011. augusztus 31-től a kurityáni Községi Önkormányzat Képviselőtestülete és rudolftelepi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közös intézmény fenntartói társulásban működteti a két település óvodáit. A két intézmény tevékenységközpontú helyi nevelési programmal végezte az óvodai nevelést és az elkövetkezőkben is így kívánják folytatni.

 

 

A jövőre vonatkozóan a két intézmény nevelésének alapja továbbra is a tevékenységközpontú nevelési program, azonban mindkét intézmény igazodik a helyi sajátosságokhoz, ennek értékeit megőrzi. Ennek függvényében a rudolftelepi tagóvoda programjában a kompetencia alapú nevelés-oktatás, az integrációs program és a jó gyakorlatok átvétele kötelezően szerepelnek a módosított nevelési programban és a pályázatban szereplő törvényi kötelezettségeknek megfelelően. A módosított Helyi Nevelési Program neve 2013 szeptembertől a törvényi előírásoknak megfelelően: Tevékenységközpontú Helyi Pedagógiai Program.

 

 

 

 

 

alapdokumentumok

  1. A nemzeti köznevelésrõl szóló CXC. törvény
  2. 363/2012.(XII. 17.) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
  3. Nemzeti és Etnikai Kisebbség Óvodai nevelésének irányelve
  4. 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei
  5. 32/2012.(X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
  6. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  7. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés Program és Módszertani Útmutató

8.           20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

 

 

 

MOTTÓNK:

„ Minden ember nevelhető, de nem nevelhető minden ember mindenné.”

/ Gáspár László/

 

 

 

A pedagógiai programunk a Gáspár László pedagógiai elveinek megvalósítása az óvodai mindennapokban.

 

A tevékenységközpontú óvodai pedagógiai program adaptációja a nevelés, személyiségformálás, személyiségfejlesztés.

 

3-6 éves korban a képességek fejlesztésének általános törvénye, hogy ”a gyermek akciólehetőségei legyenek összhangban akciószükségletével.”

 

Azaz cselekedhessen a gyermek saját szükségleteinek megfelelően, ugyanis” a cselekvéseiben / tevékenységében/ tartósan korlátozott gyermek nemcsak gyakorlati képességeit tekintve, hanem gondolkodását és kommunikációs képességeit tekintve is retardálttá válik”

 

 

Gáspár László

 

 

 

 

AZ ÓVODÁINK  ADATAI

 

Az óvoda neve: Kisvakond Óvoda Kurityán és Tagóvoda Rudolftelep

 

Az óvoda székhelye: Kisvakond Óvoda Kurityán

Címe: 3732. Kurityán, Kossuth út 81.

Telefonszáma: 48- 361-119

Az óvoda vezetője: Tiszlavicz Gáborné

 

Tagóvoda neve: Tagóvoda, Rudolftelep

Címe: 3742. Rudolftelep, Népkert út 3. sz.

Telefonszáma: 06-48-351-288

Tagóvoda vezetője: Józsa Imréné

 

Az óvoda fenntartója: Kurityán Község Önkormányzata

 

A fenntartó címe: Kurityán, 3731, Kossuth út 109.

 

A fenntartó telefonszáma: 48-580-200 / fax is/

 

Az alapító okirat kelte:2009. január 01.

 

Az alapító okirat módosítása: 2013.06.30.

 

 

 

I.Óvodáink bemutatása:

Kurityán község egy 5 km hosszan a Szuha patak völgyében, Rudolftelep pedig egy 2 km hosszan a Mák patak völgyében elnyúló tradícióiban bányász település. A települések jelenét az elszegényedés, a munkanélküliség határozza meg.

 

A Kurityáni óvoda a település közepén, az Általános Iskola szomszédságában, egy 1973-ban óvodai célra épült, emeltföldszintes jó állagú, tágas, világos, ízlésesen berendezett épület, a gyermekeknek otthonos, családias hangulatot áraszt. Az emeltföldszinten napközi étterem, és óvodai tornaszoba kialakítására volt lehetőség.

Rudolftelepen az épület az 1920-as években épült, az évek során több funkciót is betöltött.  Külső vakolást 2000-ben kapott, belső állapotában pedig folyamatosan történik a felújítás.

Udvaraink körülkerítettek, tágasak, a gyerekeknek változatos mozgás- és tevékenységi lehetőséget biztosítják. Az udvari mozgásfejlesztő játékokat fokozatosan természetes anyagú többcélú fajátékokra cseréljük.

Óvodánk Kurityánban két csoportos, 50 férőhelyes, általában 40-50 kisgyermek nevelését végezzük. Rudolftelepen 1 csoportos, 25 férőhelyes, általában 23-25 kisgyermek nevelését végezzük ott.

 

Óvodáink felszereltsége, tárgyi ellátottsága a szűkös költségvetést figyelembe véve is jónak mondható. Ez köszönhető az óvodapedagógusok, a dajkák lelkes igyekezetének, találékonyságának, a szülők segítségének, és a fenntartóknak. Pályázatok útján is sikerült a feltételeket javítani. Tevékenységközpontú programhoz főzőkonyha felszerelés vásárlásával, melyeket csoportszobán belül, a gyermekekkel közösen használunk. Játékok, sportszerek beszerzésével.

 

Óvodánkban csoportonként két óvónő nevelőmunkáját szakképzett dajkák segítik, akik társak a nevelőmunkában, megbízható, gyermekszerető, figyelmes emberek.

 

Óvodapedagógusaink szakmailag kiváló, mindig megújuló, optimista, együtt gondolkodó,

nyílt szívű emberek. Szakmai igényességüket jelzi, hogy évek óta a körzeti szakmai munkaközösségek vezetői, aktív résztvevői. Szakmai önképzésük folyamatos, mely segíti a nevelés hatékonyságát.

 

Nevelési alapelveink kialakításánál meghatározó körülmény, hogy a gyerekek milyen társadalmi környezetből érkeznek hozzánk.

 

A szülők 80 %- a szak- illetve betanított munkás. A munkanélküliség sajnos a családok nagy részét érinti. Ahol az egyik fél munkanélküli, az egy főre jutó jövedelem igen alacsony. Kulturális szórakozásra, családi programokra ritkán kerül sor. Marad a Tv, számítógép, DVD, videó, mint szórakozás.

A gyerekekkel együtt töltött idő sem közös tevékenységgel telik.

A közös játék és mesélés kevés családnál szokás. A nem elég inger gazdag környezet, a családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikációs hiány meghatározza feladatainkat.

 

Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra figyelő, segítő, támogató, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet. Fontosnak tekintjük a felnőtt- gyermek sokszínű együttműködését, a játék elsődlegességét. A játékra alapozva szervezzük a gyermek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket.

 

Nevelési programunk,gyakorlatunk adaptáció. Azért választottuk Gáspár nevelési elvekre épülő, Fábián Katalin által írt tevékenységközpontú programot, mert gyermekközpontú, és megegyezik az óvodánkban kialakult nevelési gyakorlattal, belső tartalmát alkalmaztuk a helyi körülményeinkhez. A családok, a gyerekek és a nevelők egységesen ezt a természetes életvezetést találják a 3-7 éves korú gyermekek nevelésénél legmegfelelőbbnek.

 

 

 

 

Az intézmény dolgozóinak száma:

 

 

Kurityán

Rudolftelep

Összesen:

Óvodavezető

1 fő

-

1 fő

Tagintézmény vez.

-

1 fő

1 fő

Óvodapedagógus

3 fő

1 fő

4 fő

Dajka

2 fő

1 fő

3 fő

 

 

 

II/1. Gyermekképünk

Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településünkhöz kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, és együttműködő személyiség. A gyermekeket óvodánkban érzelmi biztonság, szeretetteljes légkör veszi körül.

Minden egyes gyermeket megismerni, és megérteni, elfogadni olyannak amilyen. Hiszen a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön,s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.

A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését:

 

- genetikai adottságok

- intrauterin és extrauterinsérülések

- érésbeli

- vérmérsékleti

- pszicho szociális hatások: mikrokörnyezet (család) együttesen határozzák meg.

E tényezők hatását figyelembe véve, a gyermekeknek sajátos, életkoronként változó testi- lelki szükségletei vannak.

Ezért programunkban egy-egy gyermek személyiségét, a különböző képességek fejlődésbeli eltéréseit tolerálva közelítjük meg.

A pozitív családi nevelést tiszteletben tartva, azt segítve, megerősítve szeretnénk, hogy az óvodánkba járó kisgyermekek, tevékeny, boldog, gondtalan éveket töltsenek itt nálunk, okos szeretetben, érzelmi biztonságban.

II/2. Óvodakép

„próbáld meg gyermekeidet először nagylelkűvé tenni, szeretetet és jótékonyságot nyújtani számukra napi szükségleteik, érzéseik, tapasztalataik és cselekvéseik kielégítésével, ezáltal bensőjükben megalapozni és biztosítani őket, azután, sok készséget elsajátíttatni velük, hogy azt a jóakaratot körükben biztosan és széleskörűen lehessen alkalmazni” – Pestalozzi-

 

Óvodaképünk nyitott óvoda, mely elsősorban a szülők felé nyitott, hiszen a szülőkkel kialakított új, tevékenység együttműködésre építjük az óvodai nevelést. Abból indul ki, hogy a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön,s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.

 

 

1. A mi munkánk, a családi nevelés kiegészítője, hiszen az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

- bevonjuk a szülőket az óvoda életébe, szakmai segítséget adunk a neveléshez, tiszteletben tartjuk a családok nevelési módszereit

- a szülők igényéhez igazodva gyarapítjuk pszichológiai, pedagógiai ismereteiket

2. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.

- óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekekben teremtődjenek meg a következő életszakaszba/kisiskoláskorba/ való átlépés belső pszichikus feltételei.

3. Az óvodai nevelésünk célja: az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását,a hátrányok kiegyenlítését,az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével/ebben benne van a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása is

A 3-8 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése:

-                               a teljes gyermeki személyiség fejlesztése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül

-                               az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül

Célunkat a gyermek szükségleteinek, tevékenységének, képességeinek figyelembevételével, az egyéni adottságokból kiindulva, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásával, az egyenlő hozzáférés biztosításával tudjuk megvalósítani.

-                               a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás, és különleges védelem illeti meg

-                               a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, óvodánk maximális segítő partnerként, a családokkal együttműködve kiegészítő szerepet játszik

 

4. Alapelvünk: a gyermeki személyiséget fogadjuk el, tiszteljük, szeressük, a teljes megbecsülés és bizalom jegyében

- segítsük elő a gyermek személyiségének fejlődését, az egyéni készségek, képességek kibontakoztatását

- óvodánk pedagógiai hatásainak, melyekhez az óvodai nevelésben alkalmazunk minden esetben a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk

5. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori specifikus alakításáról, a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra.

- e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítésére, a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtésére.

6. Közreműködünk a nemzetiséghez tartozó gyermekek kulturális értékeinek a megőrzésében, biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését integrációs keretek között

7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok(migráns) gyermekeinek  óvodai nevelésében, amennyiben lesz ilyen gyermekünk szintén biztosítani próbáljuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését integrációs keretek között,az emberi jogok és alapvető szabadságjogok figyelembe vételével.

 

II/3 Programunk alapelvei, értékei:

-                               A család, az emberi, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának elve

Figyelembe vesszük a családok elvárásait a programunk megvalósításában.

Figyelemmel kísérjük a gyermekek véleményalkotási jogát, biztosítjuk a személyi és különleges adatvédelmet.

 

-                               A tolerancia elve

Valamennyi együtt járó gyermek körében fellelhető – eltérő kultúra, életmód, szokásrendszer kölcsönös elfogadása.

A gyermeket olyannak fogadjuk el, amilyen, a hibáival és pozitívumaival együtt.

Egyéni adottságok, a fejlődési ütem eltéréseinek figyelembevétele.

 

-                               Az empátia elve

A felnőtt értő figyelemmel és segítőkészséggel forduljon a gyermekek felé, tudatosan élje meg és alkalmazza a gyermekkorra jellemző pszichológia ismereteket, legyen együtt érző a problémák kezelésében.

 

-                               Életkori sajátosságok figyelembe vételének elve

A gyermekközpontú szemlélet alapvető feltétele, hogy ismerjük a gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteit, s a vegyes életkorú csoportban a 3 és 8 éves korú gyermek egyaránt jól érzi magát, mert egyénileg is változó igényeit kielégítheti.

 

-                               Az egyéni különbözőségekre figyelés elve

A családi nevelésből és öröklött hajlamokból fakadó testi, lelki, szociális szükségletek figyelembe vétele.

 

-                               Pedagógiai hatások összehangolásának elve

Az eltérő kultúra, hagyomány, viselkedés, szokásrendszer és nyelv együttes hatása járuljon hozzá a gyermekek érzelmi, értelmi életének gazdagításához.

Egyéb fontos alapelvek óvodánkban

 

  • a gyermeki kíváncsiság, mobilitás elve
  • a játék nevelő hatásának elve
  • következetesség elve
  • motiváció elve
  • az önkéntelen tanulás elve
  • tudatosan irányított figyelem elve
  • a helyi specialitások elve
  • integráció és koordináció elve

 

Értékeink :

 

A helyi minőség fogalomnak az óvoda meglévő alapértékeire kell épülnie.

Az óvoda értékei pedig az óvoda fennállása óta jellemző értékekből és a működés során kialakuló jellemzőkből állnak össze.

 

Általános alapértékek:

 

-                                                     nevelésközpontúság, gyermekközpontúság

-                                                     családokkal való, szoros együttműködés

-                                                     életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás

-                                                     differenciált fejlesztés

-                                                     a játék kiemelt szerepe

-                                                     a tevékenységekre épülő nevelési – tanulási folyamat

-                                                     a gyermekek testi – lelki szükségleteinek maximális figyelembe vétele a nevelés folyamán

-                                                     érzelmi alapokon nyugvó napi óvodai élet

-                                                     esztétikus, harmonikus, tiszta környezet biztosítása

-                                                     a gyermekek gondozásának színvonalas megvalósítása

-                                                     a gyermeki fejlődés– fejlesztés egyénhez igazodó megvalósulásának elősegítése.

 

Speciális alapértékek:

 

Tevékenység központú nevelés – fejlesztés megvalósítása során:

 

-                                                     az anyanyelvi nevelés kiemelt feladatai

-                                                     az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatai

-                                                     a kooperáció vagy együttműködési képesség fejlesztése, toleráns viselkedési formák elsajátíttatása

-                                                     pedagógusok önállóságának biztosítása

-                                                     esélyegyenlőség megteremtése

-                                                     önállóságra nevelés az öntevékenység biztosításával

-                                                     a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetése, megszerettetése

-                                                     az érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés – fejlesztés támogatása.

-                                                     integrációs nevelés-fejlesztés

-                                                     multikulturális nevelés

-                                                     nemzetiségi nevelés

 

III. Az óvodai nevelés feladatai

 

Az óvodai nevelés általános feladatai:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

III.1. Egészségmegőrző, egészségnevelési program:

A holisztikus egészségszemléletünk és óvodapedagógiai gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy az értelmi fejlesztés és a szociális kapcsolattartás fejlesztése is egészségvédő, nevezetesen lelki egészségvédő feladata minden óvodapedagógusnak.

III.1.1.  Az egészséges életmód kialakítása

III.1.2.  Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés

III. 2.  Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

III.1.1. Az egészséges életmód alakítása (szomatikus nevelés)

 

A tevékenységközpontú program olyan életrendet kínál a gyermekeknek, amely figyelembe veszi fejlődésük egyéni ütemét.

A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése során a szokások alakításánál érzik a gondoskodó felnőttek (óvónő- dajka néni) szeretetét.

Ez az érzelmi biztonság átseríti őket az önállósodás nehézségein.

Az óvodai nevelés során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul a kisgyermek igénye a személyi és a környezeti higiénére, a mozgásos életmódra,az egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére,egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokat való segítésre. Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást (attitűdöt),az egészség megvédésére vonatkozó érdeklődést, véleményt, szándékot,” érzékenységet „ jelent.

 

Cél:

Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A családi szokásokat figyelembe véve, a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása. A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során alapozódjon meg az egészséges életvitel igénye.

Feladatunk:

Kiemelt jelentőségű A gyermek testi gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, testi épség védelme.

Kiemelt jelentőségű az óvodai élet minden fázisában a kisgyermek mozgásigényének kielégítés, harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztése. Ebben a követelményben a gyermek testi képességeinek fejlesztése fogalmazódik meg mind az alapvető mozgásfunkciókban, mind pedig az emberi kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen humán mozgás kultúrában.

Gondozás, a gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

A gondozás az óvodában elsődleges feladat, alaptevékenység

A gondozás a gyermekkel, azaz első kapocs, mely közel viszi a felnőttet a kicsihez.

Az óvodának a gondozás olyan klasszikus feladata, amit nem adhat fel, nem hanyagolhat el, és nem helyettesítheti mással.

Addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete ki nincs elégítve.

Óvodánkban a folyamatos napirenddel biztosítjuk, hogy a gyerekek kellemes jó légkörben, egyéni tempójukban gyakorolhassák a tisztálkodással, öltözködéssel, étkezéssel kapcsolatos tevékenységeket. A napirenden belül bizonyos szokásrendszerek ismétlődnek, amelyek biztonságérzetet adnak a gyermeknek.

A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének,  testi képességek fejlődésének elősegítése

A tevékenységközpontú program lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-8 éves korú gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mozgás nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A gyermekek napirendjében felváltva biztosítjuk a mozgással, és üléssel együtt járó tevékenységeket.

Az időjárástól függően, ha lehetőség van rá, egyre több tevékenységet az udvaron szervezünk, így spontán mozgáslehetőség, udvari játékok és kézi szerek biztosításával a mozgásigényt kielégítjük.

A mozgás megszerettetésével, egészséges életmód szokásainak megalapozásával, a családoknak is pozitív példát adunk. Otthon általában a gyerekek mozgásigénye nincs kielégítve, sokat tévéznek, keveset tartózkodnak a szabadban.

 

Cél: A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása.

A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába.

 

Az egészséges testi fejlesztés módjai:

-                               A testi képességek és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet edzése

-                               differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a ritmusérzék a motorikus képességek fejlesztése, a testséma és a helyes testtartás alakítása

-                               térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése

-                               a mozgáskoordináció fejlesztése

-                               rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, a mozgásszükséglet fenntartása

-                               családi szemléletformálás

-                               egészségóvás megelőzéssel

 

A mozgásfejlesztés formái szervezeti keretei:

 

-                               szabad, spontán mozgás

-                               szervezett testnevelés

Szabad, spontán mozgás:

 

A gyermekek többségével a szabad mozgást nem kell megszerettetni, mert állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt.

Mi a programunkban e természetes mozgás lehetőségét, és feltételeit biztosítjuk, épületen belül és kívül.

A csoportszobák berendezését úgy alakítottuk, hogy a mozgásos játékhoz kellő tér legyen. A belső terek funkciója is megváltozott: öltözők, folyosók is a gyermekek szabad mozgásterei. A tornaszoba nagy szabad tér, a sportjátékokhoz és a körjátékokhoz. ( A tagóvodában tornaszoba hiányában a csoportszobában folyik a tevékenység.)

Az udvarunk lehetőségeit már elemeztem, ezért az egyéb lehetőségeket emelem ki. A lakóhelyünk természeti, környezeti adottságait a rendszeresen szervezett séták, kirándulások,túrák alkalmával is, a nevelés eszközeként alkalmazzuk. Nevelőtestületünk hat éve kidolgozott egy edző-környezetvédő túraprogramot. Kialakítottuk a túravonalat a kolostor romig. Így a gyermekeknek a különböző terepeken lehetőségük van a szabad mozgásra, játékra, futkározásra. E túraútvonal lehetőséget biztosít a természet változásainak megfigyelésére, egyéni felfedezésekre.

Környezetvédelmi napjainkon, gyermek és sportnapon a szülők is velünk túráznak.

 

Szervezett testnevelés:

Tartalmát a természetes mozgások, gyakorlatok képzik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok)

Ezeket kiegészítik, a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok és a testnevelési játékok.

A mindennapi testnevelést, mint kötelező tevékenységet vagy a szabadban, csoportszobában vagy a tornaszobában tartjuk. Az óvónő dönti el, hogy mely napokon tartja testnevelés foglalkozásként a szervezett mozgást.

 

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása:

A testápolás egészségük védelmét, tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A különböző családi környezetből érkező gyerekek higiénés szokásainak kialakítása. A gyerekek egy része az óvodában ismerkedik meg a folyóvizes kézmosással, az angol WC használatával. Az óvodánkban biztosítjuk a száj- és fogápolást.

Egyéni bánásmód alkalmazásával tanítjuk meg a testápolás műveleti technikáit: kézmosás, fésülködés, fogmosás, orrfúvás, tüsszentés, köhögés, WC papír használatát. A szokásokkal elérjük az önmaguk és környezetük iránti igény kialakulását.

Öltözködésnél egyénileg időt, helyet és gyakorlási lehetőséget biztosítunk az önálló tevékenység gyakorlására. A felnőttek segítenek, de csak annyit, hogy ne gátolják kisgyermeket az önállósodási törekvésben.

A szülők figyelmének felhívása a gyermekek öltöztetésének célszerű és praktikus módjára ( a gyermekeknek többrétegű, játékra mozgásra alkalmas ) Az időjárásra is figyelve öltöztessék a gyermekeket. Gondoljanak a szükséges csereruhára is.

Az öltöztetés fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát, az öltözőben elhelyezett tükrök segítik az önkontrollt.

Étkeztetés: Az óvodánktól külön irányítás alatt, de egy épületben működik a  konyha, így biztosítani tudjuk az életkornak megfelelő egészséges táplálkozást.

Az élelmezésvezető próbálja a korszerű, egészséges táplálkozás elemeit beépíteni az étrendbe. Gyümölcs szinte minden nap kerül a gyermekek elé. Az étkezési kultúrában tapasztalható különbségeket, lemaradást kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk életkoruknak megfelelő szinte hozni.

Folyamatos tevékenység közben tanulják meg az evőeszközök helyes és biztonságos használatát, az elfogyasztandó étel mennyiségét, az asztal esztétikus rendjének megtartását, a kulturált étkezés szokásainak betartását.

 

A pihenés: Az alvás az óvodás gyermek egyéni testi fejlődését szolgálja. Az aktív, tevékeny délelőtti napirend után igénylik a gyermekek a nyugodt pihenést. Feltételeit nagy körültekintéssel teremtjük meg.

A jól kiszellőztetett csoportszoba, a kényelmes gyermekméretű „pihenőágy”, az óvónő által megteremtett légkör, halk zene az óvónő éneke, meséje lehetőséget teremt az egyéni igény szerinti alvásra, pihenésre. A folyamatos napirend keretei biztosítják, hogy a kevesebb pihenést igénylő gyermekek figyelme alvó társaikra, más tevékenységhez fogjanak. Egyéni differenciált fejlesztésben vegyenek részt.

Az egészségre nevelés, gondozás folyamatában elsődlegesnek tekintjük a prevenciót, és az egyéni adottságokat figyelembe vevő testi fejlesztést. Az óvónők és a családok együttműködése is a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére, az ellenálló képesség fejlesztésére irányul.

Az egészséges gyermek, a biztonságos derűs környezetben: vidám, érdeklődő, aktív, mentálisan jól fejleszthető.

-A gyermekek egészségének védelme, prevenció és edzés a programunkban:

Az óvodás gyermek életkorából adódik, hogy testi-lelki szükségletei biztosításánál az őt körülvevő felnőttekre szorul. A gyermekek egészségének védelme komplex feladatot jelent a család az óvoda és az egészségügyben dolgozó felnőttek számára.

Az orvos, a fogorvos és a védőnő szakirányú segítségére mindig számíthatunk. A gyerekek rendszeresen részt vesznek szűréseken, a védőoltásokat időben megkapják. A kiszűrt rendellenesség esetén további szakellátásra utalják a gyermekeket. Így került sor a gyermekek teljes ortopédiai vizsgálatára, mely feltárta a lábstatika rendellenességeket és a testtartási rendellenességeket. Betétes cipő, lábtorna és testtartást javító torna javasolt a gyerekeknek. E prevenciós feladatok végzéséhez külső szakember segítségét kérjük a  kazincbarcikai Pedagógiai Szolgáltató Központtól. Segítségükre az átlagtól eltérő fejlődési ütemű, illetve pszichikusan sérült gyermekek nevelésénél számíthatunk.

Az asztmás, légúti betegségben szenvedő gyermekek életminőségét is javítja a csoportokban elhelyezett levegőtisztító, párologtató. Az úszásoktatás is segítené a légúti betegségben szenvedő gyermekek egészségvédelmét. A családok felvilágosítása a természetes gyógymódokra a védőnő segítségével (lázlehúzás, gyógyteák) történik.

Megfelelő tárgyi környezettel biztosítjuk a balesetmentes nevelés feltételrendszerét. A meghibásodott eszközöket azonnal eltávolítjuk.

 

III.1.2. Érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és a szocializáció ( pszicho szocializáció ) biztosítása

Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, képességeinek, tevékenységszükségleteinek kibontakoztatása, állandó értékrendjük kialakítása érzelmi biztonságot nyújtó környezetben.

 

-                               Figyeljünk arra, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék.

-                               Fontos, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, a kooperáció és kommunikáció megfelelő legyen.

 

Feladatunk:

-                               A beszoktatás pillanatától kezdve, a szeretetteljes családias légkör megteremtése az óvodás évek alatt.

-                               A szeretet, a kötődés képességének fejlesztése

-                               A különbözőségek iránti tisztelet érzésének fejlesztése

 

-                               Élménybefogadás képességének fejlesztése

-                               Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése

-                               Az ösztönök és az érzelem irányultságának fejlesztése

-                               Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése

-                               A tolerancia, másság elfogadására nevelés

-                               A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlásával a gyermek pozitív erkölcsi tulajdonságainak erősítése, szocializáció

Egészségnevelési program keretei között:

Az egészségnevelés fő területe az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítése és a szociális érzékenység fejlődése, fejlesztése. Az óvoda a gyermek második legfőbb mintaadó közössége. Ebben a közösségben az óvónő és más felnőtt személyek magatartása elsajátítandó mintául szerepel, azaz modell értékű. Az óvodai szocializáció közvetlenül kapcsolódik a családi szocializációhoz, az óvodának csak kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett. Az óvónőnek számítani kell arra, hogy lesznek gyerekek, akik nehezebben szocializálódnak, lesznek lassabban fejlődők, alacsonyabb értelmi szinten állók, érzelmileg „sérültek” vagy érzékszervi-, mozgásos fogyatékosok, higiénésen elhanyagoltak, és mások, akiknek harmonikus életvezetéséhez az óvónőnek sokkal több egészségpedagógiai ismeretre, érzelmi kapcsolatra, sajátos törődésre van szüksége.

A szegénység, a szociális kirekesztettség, az elhanyagoltság, a szeretethiány mély sebeket üt a gyermek lelkén. Az ilyen állapotú gyermek a nyílt és őszinte óvodapedagógushoz, a derűs és szeretetteljes óvodapedagógushoz, a biztonságot nyújtó óvodapedagógushoz vonzódik. Ez a tény határozza meg az óvónő szocio higiénés karakterét, viselkedési normáját.

Beszoktatás:

 

Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Már az első találkozáskor, majd a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a gyermeket kedvező hatások érjék. Az első találkozásra az óvónő és gyermek kapcsolatában a családlátogatáskor kerül sor. Így már, mint ismerősök találkoznak az óvodában.

Minden csoportnak hagyomány-, szokásrendszere és szimbóluma van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. Egyéni igény szerint biztosítjuk a szülőknek, az óvodával való ismerkedést. A beszoktatás alatt a szülő is megismeri a csoport szokásrendjét, az óvoda belső életét, ezzel könnyebbé tesszük az új környezet elfogadását. A nehezen beilleszkedő gyermekeket ölbeli játékokkal, mondókával, énekkel nyugtatjuk meg.

Fokozatosan bekapcsoljuk a gyerekeket a csoport tevékeny életébe, a közös élmények segítik a társas kapcsolatok alakulását, a szokásrend elsajátítását.

A gyermek pozitív kapcsolatai azáltal alakulnak, hogy jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk kialakulását az óvoda belső légköre, a felnőttek közössége és a gyermekközösség érzelmi vezéreltsége segíti elő.

 

Az óvodapedagógus és dajka személyisége, modellszerepe meghatározó. A 3-4 éves korban a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá közel álló személyt, mint modellt utánozza.

Előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között. Ilyenkor rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítünk a megoldás felé.(pl: csúnya beszéd). A családi környezetből hozott értékeket tiszteletben tartjuk. Az óvónők mintegy átveszik, átvállalják az anya szerepét. Az óvónők biztonságot, harmóniát, szeretetet sugárzó egyénisége hatni fog a személyiség fejlődésére.

Ez óriási felelősséget ró a nevelőre. Nem mindegy, hogyan jelenik meg a gyermek előtt. (külső esztétika)

Nem mindegy mit mondunk, és hogyan mondjuk, mit tartunk szépnek, jónak és követhetőnek.

Az óvónők törekszenek saját érzelmi és metakommunikatív kifejezésmódjukat színessé, változatossá tenni. A gyermek érzésvilágát megismerni, megérteni és hozzásegíteni, hogy az a gyermek természetes viselkedése során változatosan nyilvánuljon meg.

A gyermek- óvónő és a gyermek viszonyát az együttes tevékenységek, élmények határozzák meg.

Az óvónők törekszenek saját érzelmi és metakommunikatív kifejezésmódjukat színessé, változatossá tenni. A gyermek érzésvilágát megismerni és hozzásegíteni, hogy az a gyermek természetes viselkedése során változatosan nyilvánuljon meg a.

Az óvónők a gyermek intellektuális érzelmeit-kíváncsiság, rácsodálkozás, felfedezés, siker - tudatosan ébren tartják, és fejlesztik.

A személyhez kötődés, a pozitív példa alakítja az erkölcsi érzelmeket, (szeretet, barátság, tisztelet…)

Formálja az erkölcsi tulajdonságokat: tettrekészség, bátorság…

Az óvoda, az óvodapedagógus a gyermek nyitottságára épít. Ahhoz segíti a gyermeket,hogy megismerje szűkebb, és tágabb környezetét, amely hazaszeretet, és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra,és szépre, mindazok megbecsülésére.

A dajka az óvodában a 3-8 éves gyermekek között végzi változatos feladatát. Segíti az óvodapedagógus gondozó-nevelő tevékenységét. A dajka viselkedése, személyi gondozottsága, ápoltsága, beszédmintája nagy hatással van az óvodás korú gyermek fejlődésére. Modell szerepet tölt be. Munkája során jó kapcsolatot kell kialakítania a gyermekekkel, szülőkkel. Szorosan együtt kell működnie az óvodapedagógussal, vezetőjével, munkatársaival. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

 

III.2. Az értelmi fejlesztés (pszichikus) és az anyanyelvi nevelés megvalósítása:

 

Óvodánkban a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára,- mint életkori sajátosságára - építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket a folyamatos napirenden belül, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti-társadalmi környezetről.

Megadjuk a lehetőséget az önállóan megválasztott, belülről fakadó tevékenység gyakorlására.

Biztosítjuk a feltételeket minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időbeni gyakorlásához. (hely, idő, eszközök, ötletek)

A tevékenység megszervezésében a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágára támaszkodunk. Élmények nyújtásával segítjük elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kibontakozását.

Vannak olyan gyermekeink, akik nem fejtenek ki önálló alkotó tevékenységet, őket a családjukkal együttműködve indítjuk el az önálló tevékenység útján.

 

Az értelmi nevelés további feladatai:

 

-                               Egyrészt folyamatosan biztosítjuk a gyermek számára képességei kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit, melyek gyakorlása során spontán szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodik.

-                               Másrészt kötött és kötetlen foglalkozások keretében fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit és kreativitásukat.

-                               A gyermek meglévő képességeinek ismeretében törekszünk arra, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön, és 6 éves korára elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

-                               A kiemelkedő képességű, vagy részképesség hiánnyal küzdő gyermekekkel egyénileg, differenciáltan foglalkozunk.

-                               A halmozottan részképesség hiányos gyermekeket időben speciális szakemberhez küldjük.

Egészségnevelési program keretei között: Az értelmi nevelés feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli meg. A program azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről.(pl.: kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás,pihenés, érzékszervek higiénéje és védelme). Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családból, amit az óvoda vagy megerősít vagy gátol, leépít . Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg, illetve rendszerez. Az ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a „kísérletezésekre”, megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra.

 

Anyanyelv

 

Programunk egyik sarkalatos pontja a kommunikáció és kooperáció fejlesztése.

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, amely a nevelés egész folyamatában jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását. Elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Tapasztalataink szerint a ma 3 – 8 éves korú gyermekek beszédszintje nem kielégítő, főleg, ha az iskolai feladatok, elvárások szempontjából nézzük. Különösen gondot okoz ez nálunk, ahol sok gyermek érkezik szociálisan hátrányos helyzetű, ingerszegény családból.

A szülők feszültebbek, más korban nevelődtek, és más korban nevelnek.

A család az a hely elsősorban, ahol a gyermeket feltétel nélkül szeretik, és ahol ki tud bontakozni.

„ A feltételnélküli szeretet hiányában a gyermeknevelés nyűg csupán, amelyben lehetetlen eligazodnunk.”

A családban alakul ki és fejlődik a gyermek emberhez, nyelvhez, környezethez való viszonya. Legfontosabb feladat számunkra, hogy a családban megkezdett nevelést folytassuk, fejlesszük, illetve bepótoljuk a mulasztásokat. Munkahelyünk az óvoda nagymértékben különbözik a legtöbb munkahelytől. A kisgyermekek teljes személyiségében igénylik az óvó nénit, szünet nélkül állandóan, s ez igen felfokozott készenléti állapotot igényel az óvónőtől.

 

Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk a gyermekekkel kommunikálni, hogy nyelvi szintjét tudjuk fejleszteni – alapvető követelmény az óvónő mintaszerű beszéde.

 

Alakítsunk ki szoros érzelmi kapcsolatot, amely érzelmi viszony kapoccsá válik a felnőtt és a gyermekek között.

„A szeretet az abszolút ingyenes, egyetlen jó pedagógiai módszer.

 

Mivel elég sok gyermek érkezik szociálisan hátrányos helyzetű családokból, programunkban kiemelt feladatként kezeljük az anyanyelvi nevelést is.

 

Az anyanyelvi fejlesztés terei, lehetőségei:

- A mesék, versek világa a legfontosabb eszköze nyelvünknek, amelyek megszerettetése közös üggyé kell, hogy váljon. Munkánkat úgy építjük fel, hogy a hétköznapok, a jeles napok és az ünnepnapokon a gyermekek tanuljanak, mondjanak közösen sok-sok verset, hallgassanak és dramatizáljanak meséket.

- A nyelvi fejlesztésre a játékos tevékenység a legalkalmasabb, mert a 3 – 8 éves korú gyermek beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája igazán jól csak a játékon keresztül fejlődik – ezért is nevezzük a gyermekek elsődleges tevékenységének. Meg kell tanulnunk jól bekapcsolódni a játékukba, így gazdagíthatjuk a beszédüket. Érdemes a beszédben általában aktív gyermekeknek sokszor lehetőséget adni a megszólalásra, hogy sikerélményben legyen részük, és másokat is motiváljanak a megszólalásra.

 

Az önmagától nem vagy alig megszólaló gyermekeket néhány jó szóban kérni kell a beszédre, de sohasem szabad követelni tőle. Sokat jelent mindkét típusú gyermeknél, ha csoportos beszélgetésen lehetőséget adunk az „elkalandozásra”.

Sajnos az évek során ijesztően megnőtt a beszédhibás gyermekek száma. Okának vizsgálata nem óvónői szakterület, mégis sokat tehetünk ezekért a gyermekekért, anélkül, hogy felvállalnánk a logopédus munkáját. Tudnunk kell, melyik az a beszédhiba, amelyikhez bátran hozzányúlhatunk, segíthetünk a helyes kiejtésben. Sokat tehetünk a különböző fejlesztő játékokkal a beszédhibák javításában, megszüntetésében. Javasolt ebben a témában Kovács Lajosné Vigyázok rád c. könyve.

Az elmondásra, gyakorlásra, előadásra szánt művek válogatása, a magyar gyermekirodalom kincsei közül kerüljenek ki főleg.

Feladataink az anyanyelvi fejlesztésben:

-                               Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása

-                               A beszédöröm képességének kialakítása. Arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran   mondják el véleményüket, gondolataikat nyelvi úton is képesek legyenek kifejezni.

-                               Lehetőséget teremtünk minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására

-                               Mások meghallgatására nevelés

-                               A gyermekek szókincsét folyamatosan bővítjük változatos módszerek alkalmazásával:

-                               képolvasás

-                               szituációs játék

-                               dramatizálás

-                               bábjáték

-                               történetek

-                               szerepjátékok

-                               drámajátékok és egyéb beszédre késztető tevékenységekkel

-                               beszédhelyzetek teremtésével segítjük elő a gyermek önálló mondatalkotását

-                               kulturált, pontos megfogalmazással segítjük a gyermek beszédmegértésének alakulását

-                               az óvodapedagógus beszéde példa értékű a környezetében tartózkodó gyermekek számára

-                               a speciális beszédhibákat szakember javítja

 

 

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei:

A fejlesztés objektív feltételei:

 

Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció

 

a.   Személyi feltételek:

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Óvodánk személyi ellátottsága biztosított a tevékenységközpontú program alapján szervezett óvodai neveléshez. Óvodáink három csoporttal működnek, csoportonként két óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. A lépcsőzetes időbeosztással biztosítjuk, hogy a napirend aktív időszakában a fejlesztő-nevelő munkát az óvodapedagógusok megosztva végezzék. Három szakképzett dajka segíti munkájukat, akik ismerik a csoportok nevelési tervét, és együttműködnek a gyermekek nevelésénél az óvónőkkel. A dajka munkája sokrétű, összehangolt munkájával hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

 

Óvodánk önálló munkáltatói és tanügy-igazgatási egység, a dolgozók létszáma: 9 fő.

Az intézmény épületét és a tágas udvarunkat közmunkások időnkénti segítségével tudjuk megfelelő szinten tartani.

 

Munkaközösségünk aktív tagja minden óvodapedagógus. Évenként a nevelőtestület javaslata alapján foglakozunk a munkaközösség keretében egy-egy kiemelt nevelési területtel.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember által valósul meg.

Az óvodapedagógusok feladata,hogy megvalósítsák a nemzetiséghez tartozó óvodás gyermekek nevelését.

Amennyiben az elkövetkezendő években óvodánk hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) gyermekek nevelésében is részt fog venni, az óvodánkban dolgozók feladata lesz, hogy lehetőséget teremtsenek, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Ehhez szükség esetén megfelelő szakember képzése lesz a cél.

Az óvodapedagógusok feladata, az idegen nyelvet beszélő gyermekekkel kapcsolatban, hogy fokozatosan próbálják megismertetni, elsajátíttatni velük a magyar nyelvet, a helyi szokásokat. Ezzel is elősegítve a beilleszkedésüket.

b. Tárgyi feltételek:

 

A két intézmény két külön településen helyezkedik el. Az intézményekben dolgozók feladataikat szűkös anyagi feltételek mellett végzik.

 

Kurityáni intézmény épületének adottságai:

 

A gyermeki tevékenységre épülő tudatos fejlesztést a társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyerekek életkora, a szülők igényei, az óvoda objektív és szubjektív feltételei is jelentősen befolyásolják.

Óvodánk épülete, udvara, és a körülvevő környezet megfelelő feltétel a gyermekek neveléséhez.

 

-                               A csoportszobák tágasak, berendezésük gyermekméretű, célszerű elrendezésük lehetőséget biztosít azonos időben különböző tevékenységek nyugodt végzésére, ugyanakkor a szabad játék terét az öltözők felé tágítottuk.

 

-                               Az óvónők nagy gondot fordítanak a barátságos, esztétikus környezet kialakítására, ahol a gyermek jól érzi magát.

 

-                               A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, eszközöket, játékokat a gyermekek számára hozzáférhető módon, és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el.

 

-                               Az udvarunk körülkerített, tágas, biztosítja, hogy lehetőleg minél többet a természetes környezetükben tevékenykedjenek. Az udvar változatos felületű és domborzatú, füves, bitumenes, napos és árnyas rész egyformán megtalálható.

 

-                               A természetes mozgáshoz és labdajátékokhoz nagy, tágas füves tér áll rendelkezésre. A fém mászókák cseréjét fa játékokra elkezdtük. A mozgásigény kielégítését a testedzést segítő tornaszereket folyamatosan kiegészítjük.

 

-                               A fedett terasz megvalósult (Kurityánban) de mérete és elhelyezése miatt a nevelési feladatok megvalósításánál csak részben funkcionál.

 

Rudolftelepi intézmény épületének adottságai:

 

  • csoportszoba
  • egy gyermekmosdó
  • folyosó
  • iroda
  • tálaló

 

Az óvoda férőhelye a törvényi előírások alapján felülvizsgálatra került, az intézmény 20 férőhelyes.

Az intézményt és környezetét igyekeznek az ott dolgozók otthonossá és barátságossá alakítani. Az óvoda udvarának, épületének ápolására, díszítésére nagy gondot fordítanak.

c. Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges fejlődéséhez,fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú/5-35 perces/ csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi-és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel,építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését,együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának ás feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaikhoz igazodva tervezzük meg.

A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben egymással szoros kölcsönhatásban készítjük. A tervezésnél a négyes feladatrendszerből indulunk ki. A gyermeki tevékenységek, és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével, a szükséges fejlesztéseket valósítjuk meg.

 

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétével és közreműködésével.

 

A tervezés módjai:    - hosszabb távra

- rövid távra

 

A hosszabbtávú tervezés: az egy nevelési év cél és feladatrendszerének átgondolása, meghatározása.

Ez kiterjed a csoportbeli szokások, nevelési feladatok a hagyományok és a tanulási folyamat éves anyagának összeállítására.

Ez a terv keretjellegű, hiszen a gyermeki élmények, tapasztalatok a rövidtávú tervezés részei, és az óvodapedagógus tudatosan megtervezett fejlesztő programját a rövidtávú tervezésnél, mint tevékenységi élményanyag befolyásolják.

Az éves nevelési tervet féléves periódusokra bontjuk, a folyamatos megfigyelések, észrevételek adják az alapot az értékeléshez, és a következő periódus tervezéséhez.

A gyerekek egyéni fejlődési ütemét, a differenciált fejlesztés módját, eredményét a személyiség lapon, DIFER füzetben rögzítjük.

 

A rövidtávú tervezés: az óvodapedagógus döntése alapján tervezhető havi terv a heti rendnek megfelelő heti bontásban vagy napi tervezéssel.

 

A heti rend, heti terv

Óvodapedagógusaink a tervezésnél és a gyakorlati munka megszervezésénél a heti rend stabil kereteit megtartva, összehangoltan és önállóan végzik nevelőmunkájukat a csoportban.

A heti terv alapja a gyermeki élmény, az évszak, illetve az óvodai hagyományok aktualitása.  A heti játékos tanulási tevékenységben vannak kötelező és választható szervezeti keretek.

Kötelező tevékenység: mindennapi torna, mese, vers.

Szabad tevékenység: játék, szabad mozgás.

Szabadon választott, az óvodapedagógus által irányított tevékenységek: művészeti tevékenységek, szabályjátékok.

Mikro csoportos vagy kötött foglalkozások:

-                               környezetismeret

-                               ének-zene

-                               matematika

-                               vizuális

 

A heti-terv napi megvalósítása, a tervezés legkisebb konkrét része, a játékos tanulást, fejlesztést biztosító folyamatokat, azok feltételrendszerét, a szervezeti keretet a témakör megközelítési lehetőségeit tartalmazza. Így lehetőség van az egyéni differenciált fejlesztésre.

 

 

Az óvodapedagógus tervezésének dokumentuma az óvodai csoportnapló, amely tartalmazza:

 

 

 

-                               az éves keretterveket

-                               a félévre tervezett nevelési tervet és annak értékelését

-                               a heti tervet a heti rendnek megfelelően

-                               a roma nemzetiséghez tartozó gyermekek felzárkóztatási programját

-                               az óvodapedagógus megfigyeléseit, észrevételeit a gyermekek fejlődéséről

 

 

 

A felvételi és mulasztási napló: dokumentálja a gyermek rendszeres részvételét a nevelési folyamatban.

Az egyéni fejlesztést személyiséglapon vezetjük.

A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalú, különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

Kevesebbet, de alaposabban, változatos tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés biztosításával tervezünk.

Az óvodai csoportok kialakítása, az óvodáskorú gyermekek életkori megoszlása, a szülők igénye, és a nevelőtestület döntése alapján:

-                               vegyes

-                               részben osztott formában történik

 

 

A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat szervezeti keretei:

 

Választható tevékenységek, önálló és irányított tapasztalatszerzés (egy időben többféle tevékenységből választhat)

Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések, foglalkozások (időtartamuk a tevékenység eredményes befejezéséig tart)

 

 

 

Kötelező tevékenység: mindennapi testnevelés

 

 

A nevelés időkeretei:                                           Kurityán: 6.00 - 16.00

Rudolftelep: 7.00 – 16.00

 

Az óvoda nyitva tartása:                                      Kurityán: napi 10 óra

Rudolftelep: napi 9 óra

NAPIREND

 

6.00(7.00)  -12-ig      Játék a csoportszobában, szabadban.

Egyéni és csoportos tevékenységek, részképességek fejlesztése

Gondozás, testápolás, folyamatos reggelizés, a környezetben szerzett

tapasztalatok, élmények feldolgozása- mikro csoportos,esetenként

egész csoportos kötött vagy kötetlen szervezésben.

Szervezett, és szabad mozgás. A környezet tevékeny megismerése

(mikro csoportos megfigyelés, séta, kirándulás, munka, beszélgetés)

 

 

12- 14,30-ig              Testápolás, ebéd

Csendes pihenő, mese vers, altató

Folyamatos ébresztő, gondozás, uzsonna

 

14.30-16.00 - ig        Tisztálkodás, testápolás,Uzsonnázás

Játék a csoportszobában vagy a szabadban

 

 

d. Az óvoda kapcsolatai

Kapcsolat a családokkal

 

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családokkal való szoros együttműködés. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Folyamatosan törekszünk a családi nevelés, eljárások, szokások, megismerésére, mivel a nevelés eredményessége érdekében elengedhetetlen az összhangban történő nevelés.

A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket.

Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget biztosítunk arra, hogy előzetes egyeztetés alapján bármikor betekintést nyerjenek a gyermekeink óvodai életébe. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk.

Az egészségnevelési program keretei között:Az óvodai egészségnevelés programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra való ajánlásokat, tanácsokat az óvodás gyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére.

 

A kapcsolattartás formái:

 

-                               beíratás, az első személyes kapcsolatfelvétel

-                               családlátogatás

-                               összevont és csoport szülői értekezletek: pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi előadásokkal

-                               egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések, előzetes időpont egyeztetéssel (fogadóóra)

-                                nyitott óvoda: szülők részvétele az óvoda életében, beszoktatás, nyílt hét, egyeztetett látogatás

-                               közös ünnepségek: anyák napja, évzáró

-                               közös kirándulások, gyermeknapon, környezetvédő programokban községünk környékén, és évente egy alkalommal közös kirándulás távolabbra

-                               kulturális rendezvények, közös programok a gyermekekkel: gyermeknap, sportnap, munkadélutánok, gyermekszínház

 

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt(bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során(pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthonok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények)az óvodai élet után(iskolák), meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

 

 

Kapcsolat a település általános iskolájával:

Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek és legyenek képesek az iskolai tanulmányaik megkezdésére.

Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében kezdeményezők vagyunk, a jó kapcsolat alapja a tisztelet és a megbecsülés egymás munkája iránt.

-                               kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés

-                               szakmai megbeszélések kezdeményezése az alsó tagozatos tanítónőkkel

-                               a gyermekek látogatása az iskolában, ismerkedés az iskolai környezettel, a tanító nénivel

-                               A tanító nénik látogatása az óvodában, közös szakmai munkaközösségi foglalkozás

-                               Az iskolások ajándék ünnepi műsorral kedveskednek az óvodásoknak (október 23-án, március 15-én) – közös ünneplések

 

Kapcsolat a fenntartóval:

 

Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldásában a segítőkészséget tapasztaljuk. Kölcsönös tájékozódás, egyéni megbeszélések segítik a zavartalan működés feltételeinek biztosítását.

Az intézményben folyó munkáról az óvodavezető beszámol a képviselőtestületnek.

 

 

 

Kapcsolat a Kurityáni Művelődésház és Könyvtár Közhasznú Egyesülettel:

 

-                               Mint egyetlen működő kulturális intézmény a településünkön

-                               Folyamatos kapcsolatra törekszünk, a gyerekeket könyvtárlátogatásra visszük, segítségükkel gyermekműsorokon veszünk részt

-                               A szervezett gyermekfoglalkozásaikon az óvodások is részt vesznek. Kultúraközvetítő információáramlás biztosított. Rendszeres gyermekszínház látogatásra a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Házba járunk

 

 

Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal:

A településünkön Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Jelenlegi vezetői a folyamatos kapcsolattartásra törekszenek. Segítségünkre vannak a nemzetiségi családok szociális problémáinak a megismerésében. Az információcsere segíti a hagyományápolást, a kultúra értékeinek közvetítését.

A szülői képviseletben nemzetiségi szülő is vállalt feladatot.

Kapcsolat kiépítésére törekszünk az újonnan alakult Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel.

 

Programunk alapja a gyermek alaptevékenysége a JÁTÉK.

A gyerekek fejlesztése egyéni, játékba integrált tanulás, a szokásrendszer elfogadtatása, a folyamatos napirend keretjellegének megtartása. Az egyéni fejlesztés feltétele a gyermek fejlettségi szintjének az ismerete, a hátrányok illetve a részképesség hiány okának alapos ismerete. Anamnézis. Annak eldöntése, hogy speciális szakember segítségére szükség van-e.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgáltató dolgozóival.

A család szerepe az óvodai életben

 

  • A család a szocializáció első színtere.
  • A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekük gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolára alkalmassá tételében.
  • Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében

Feladatok:

 

  • Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel.
  • Az óvodapedagógusok szakszerűen segítik a szülőket a gyermeknevelésben, ezzel elősegítik a gyermekük iránti felelősségérzet növekedését.
  • Az óvodai nevelésben megteremtjük a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának.

 

Elvek:

 

  • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda szoros kapcsolatot, segítő együttműködő szerepet tölt be.
  • Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között.
  • A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom.

Feladatok:

  • Az óvoda kezdeményezi, majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében, a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel.

 

  • Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése /segítők bevonása/.

Az óvodapedagógusok mint a nevelés partnerei

  • Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz.
  • Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait.

 

Pozitív attitűddel befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok korrigálása érdekében.

 

Az óvoda speciális szolgáltatásai

 

-                               gyermekvédelem

-                               nemzetiségi feladatok

-                               sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése

-                               logopédia: speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére szakember igénybevételével

-                               tartásjavító és lábtorna: szakember igénybevételével

-                               speciális fejlesztés, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő és részképességek hiányos gyerekeknek

-                               angol nyelvi foglalkozások külső szolgáltatóval térítés ellenében

-                               nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatás: hitoktatás: Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti, vallási meggyőződését. Lehetőséget biztosítunk, hogy heti egy alkalommal a gyerekek egyházi személy által szervezett hitoktatásban vegyenek részt.

 

Gyermekvédelem:

Kurityán község múltjában bányász település, jelenében az elszegényedés, a munkanélküliség határozza meg a családok többségének az életét. A Kurityáni óvodába járó gyerekek 50%-a hátrányos helyzetű, ennek 20%-a cigány származású.

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatait ezek a tények is meghatározzák. E munka tartalmában és minőségében is változik, kiemelt fontosságú, szociálpedagógusi feladatokat is ellátni:

-                               családok közötti információáramlást

-                               a segítő kapcsolatok felvételét

 

Valamennyi óvodapedagógus munkájába beletartozik a gyermekvédelmi munka: családlátogatás, környezettanulmány, a gyermekvédelmi esetek feltárása, az egyéni bánásmód a nevelőmunka folyamatában.

 

Feladat: prevenció, segítségnyújtás

A gyermekvédelmi munkát az óvoda gyermekvédelmi felelőse koordinálja. A Kurityáni óvodában a gyermekvédelmi felelős család-és gyermekvédelmi szakkollégiumi képesítéssel rendelkezik.

 

-                               A családlátogatások alkalmával az óvónők megismerik a család jelenlegi szociális helyzetét, megismerik óvodásaink életkörülményeit, a család, nevelési, gondozási szokásait.

-                               A gyermek óvodába járása során képet kapunk a gyerek gondozási és neveltségi szintjéről, érzelemvilágáról, lelki egyensúlyáról. Az átlagtól eltérő eseteket megbeszélik a gyermekvédelmi felelőssel, megtervezik a gyermek védelmében szükséges feladatokat, a segítségnyújtás módját.

-                               Szociális hátrány esetén az Önkormányzat segítségét kérjük. Az arra rászorulók, a mindig akkor érvényes törvényi szabályozás szerint megkapják az étkezési támogatást.

-                               Veszélyeztető tényező feltárása esetén a külső jelzőrendszerünk működik az Önkormányzat, a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ felé.

-                               A védőnővel kialakított munkakapcsolat a kölcsönös információn és segítségnyújtáson alapul. Az egészségvédelem kapcsán a háziorvoshoz fordulunk, aki maximális segítségnyújtásra törekszik. Az óvoda funkcióját tekintve óvó – védő – szocializáló-nevelő intézmény, e feladatokat látjuk el a mindennapokban.

-                               A pedagógiai eszközöket komplexitásban alkalmazzuk. A gondozás feltételeit megteremtve, a nyugodt, harmonikus óvodai élet, a rendszeres napirend, az egyéni bánásmód érvényesítése, az inger gazdag környezet, az óvónő empátiája, érzelmi biztonságot nyújt annak, aki mindezt otthonában nélkülözi.

-                               A családokkal való kapcsolat kialakítása, a szülők bizalmának elnyerése nagyon fontos.

-                               Az együttműködés kis eredményeit is értékeljük.

-                               A kommunikáció és kooperáció új útjainak megtalálása a család minden tagjához.

-                               A két óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatosan kapcsolatot tart egymással, segítik egymás munkáját.

 

A gyermekvédelmi felelős folyamatosan tájékoztatja az óvoda vezetőjét, tagintézmény vezetőjét intézkedéseiben, együttműködik, közreműködik a segítő kapcsolatok felvételében.

Képviseli a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit, és támogatja a segítő kapcsolatok keresését, a bajba jutott családok esetében.

 

-                               Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

-                               Pedagógiai Szakszolgálat

-                               Polgármesteri Hivatal

-                               Háziorvos, védőnő

-                               Tanulás Képességvizsgáló és Rehabilitációs Bizottság

 

Roma Nemzetiségi nevelés:

 

Feladataink: Nevelő-fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a Roma Nemzeti  óvodai nevelésének irányelveit.

A programunk készítésénél figyelembe vettük azokat a nevelési feladatokat, amelyeket a roma nemzetiségű gyerekek, differenciált fejlesztésére, a Minisztérium 1996-ban elfogadott és jóváhagyott.

 

Óvodánkban a roma nemzetiségű gyermekek többsége hátrányos, halmozottan hátrányos illetve veszélyeztetett körülmények között él. Nálunk a roma nemzetiségi családok az egész településen elszórtan élnek, próbálnak beilleszkedni, elfogadni a társadalmi együttélés normáit.

A gyerekeink nevelésénél is ezt az elvet követjük. Fejlesztésük heterogén csoportban, differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával, a gyermek adottságai és képességei pozitív kiemelésével (zene, kézügyesség) történik.

 

Célunk: A roma nemzetiségi kultúra, hagyomány értékeinek megismerése, közvetítése. Identitástudat erősítése. Kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, a részképesség hiányt egyéni fejlesztéssel pótoljuk. Segítjük a szociális beilleszkedésüket, biztonságérzetet, gondoskodást, törődést, érzelmi biztonságot nyújtunk. A viselkedésmodell segíti társas- közösségi kapcsolataink alakulását.

 

 

Feladatunk: Annak elérése, hogy minden roma nemzetiségi kisgyerek lehetőleg 3 éves korától vegyen részt az óvodai nevelésben. Ez a következő nevelési évtől törvényi előírás is lesz.

A család bizalmának megszerzése a gyermeken keresztül. Folyamatos kapcsolattartás a családokkal, a gyermekek rendszeres óvodába járása érdekében. (egyéni beszélgetés, családlátogatás).

Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermek, otthoni gondozása, nevelése iránt.

 

 

 

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

 

Az óvoda alapító okirata tartalmazza a óvodánkban.

Sajátos nevelési igényű gyermek az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

  • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
  • pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

 

Az előző évek tapasztalata azt mutatja, hogy erre településünkön szükség van. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, egyéni fejlesztését úgy testi fogyatékosság, mint enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetében felvállaljuk, ahogy ezt alapító okiratunkban megfogalmaztuk. Munkánkhoz segítséget a Pedagógiai Szakszolgálattól, Pedagógiai Intézettől, szakirányú fejlesztő pedagógusoktól, gyógypedagógusoktól, konduktortól kapunk. Integrált nevelés keretében adjuk meg a lehetőséget az arra rászoruló, és a normál óvodai csoportban nevelésre alkalmas gyermekeknek.

 

 

 

V. Az óvodai élet tevékenységformái, és az óvodapedagógus feladatai:

Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete alakításának. Éppen ezért, a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

 

A feladatrendszer elemei:

 

  1. játék és tanulási tevékenység
  2. társas és közösségi tevékenység
  3. munkatevékenység
  4. szabadidős tevékenység

 

Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésénél is komplex gondolkodásmód és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.

 

V.1. Játék és tanulási tevékenység:

 

A játék a 3-8 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket.

Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetemről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.

A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet mi tudatosan használunk fel a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység.

Minden gyermeki tevékenység, így a játék is a felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre.

Fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Szükséges a pedagógus által kezdeményezett, vagy irányított játék, hiszen a 3-4 éves gyermek még kifejezetten igényli a felnőttel való együttjátszást.

Csupán a helyes arányokra kell figyelnünk milyen szélességben és mélységben sikerül a gyermeki öntevékenységet kiépíteni.

- Jót és jól játszani- ez a gyermek dolga az óvodában. Kiemelt szerepet tölt be a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentősége az óvodánk napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységek szervezésében is megmutatkozik.

A játék kicsiben maga az élet, amit a kisgyerek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A JÁTÉK tehát, mint az óvodás korú gyermek alaptevékenysége, olyan lehetőségeket jelent, amit az óvodapedagógusok tudatosan használnak ki a gyermek fejlesztése érdekében.

 

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.

-                               Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése

-                               A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára

-                               Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához

-                               Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében

-                               A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása

-                               Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel

-                               Figyelmet kell arra fordítani, hogy a szabad játéktúlsúly érvényesüljön

Óvodánkban arra törekszünk, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A csoportszobák kialakítása esztétikus nyugalmat árasztó különböző tevékenységekhez helyet, eszközt biztosító.(pl.: babaszoba, építő szőnyeg, alkotó sarok, mesekuckó)

A játékszerek, eszközök, anyagok szabadon, a gyermek magasságában elhelyezve segítik az önálló, szabad játék kialakulását.

Így minden csoportban biztosított, hogy a gyermek szabad választása alapján önállóan, vagy az óvónővel megvalósítsa egyéni elképzelését, jót játsszon vagy alkotóan tevékenykedjen.

 

-                               a játéktartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyerekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán. Élményszerző sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyekhez érzelmileg is kötődnek, és tovább él a gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket, s játéktevékenységük, ezáltal a komplex fejlesztés színterévé válik.

-                                A folyamatos napirenddel biztosítjuk a minél hosszabb egybefüggő játékidőt. Az óvónőnek lehetősége van a gyermekek élményeire épülő játékos fejlesztésre, megfigyelésre.

Megfigyeljük a gyermekek önálló szabad játékszintjét, a családból hozott élmények, szokások hatását az egyénre és közösségre, megtervezzük a gyermek fejlesztésének fokozatait.

-                               Az óvónő az együttjátszáskor modell és játszótárs szerepében közvetíti azokat a nevelői feladatokat, amit a gyermekek fejlesztése érdekében tudatosan tervezett.

-                               Az óvónő folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző játszócsoportokat, figyeli a gyermekek egymáshoz való viszonyát, és szükség esetén bekapcsolódik a játékba, vagy egy ötlettel továbblendíti a játék menetét, gazdagítja tartalmát.

-                               A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknél az együttjátszás, az óvónő empátiája segíti a személyiség alakulását, a közösségi magatartásformák elsajátítását.

-                               A tevékenységközpontú program alapján szervezett óvodai élet alaptevékenysége folyamatos lehetőséget biztosít az óvónőnek a mikro csoportos fejlesztésre, a tudatosan szervezett, az egyéni képességeket figyelembe vevő, a játék folyamatában történő fejlesztésre.

Hiszen azonos időben többféle tevékenység folyik a csoportban, így minden gyermek megtalálja egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységet.(pl.: barkácsolhat, gyurmázhat, vagy éppen bábozhat, dramatizálhat, szerepjátékot játszhat)

-                               A játékon belül, a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül (spontán) vagy irányítottan tanuljon a gyerek.

-                               Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabban a 3-8 éves gyermek fejlődésének szempontjából. Miután a kisgyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért tanulás során is ebből próbálunk kiindulni. Nem mellékes az a tény sem, hogy az óvodában szerzett tanulási tapasztalatok hatással lesznek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is: képes lesz-e saját elhatározásából kiindulva erőfeszítésre a tanulás során, és örömmel tanul-e önként?

 

Célunk: Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak a bővítése, rendezése és,

hogy megfelelő feladatok elé állítsuk a gyermekeket. Természetesen minden gyermek esetében egyéni képességeinek megfelelő feladatról van szó.

A követelmény és az egyéni teljesítőképesség összhangja a mérés alapja.

A sikerélmények és a tanulást támogató környezet erősítik a gyermek önbizalmát, bátorságot adnak újabb nehezebb feladatok megoldásához építve a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek visszahúzódóvá, félőssé válik, alulértékeli önmagát és alatta marad saját teljesítőképességének.

Az óvodapedagógus szerepe meghatározó, hogy milyen feladatot ad a gyermeknek.

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

-                               Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)

-                               A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése

-                               Lehetőséget kínálunk a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit

-                                A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása

-                               A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése

-                               Olyan tapasztalatokhoz jusson, ahol saját teljesítő képességeit megismerheti.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

-                               – az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),

-                               – a spontán játékos tapasztalatszerzés;

-                               – a játékos, cselekvéses tanulás;

-                               – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

-                               – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

-                               – a gyakorlati problémamegoldás

 

A program keretjellege:

 

Biztosítja a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat.

A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás módjai:

-                               kötött és kötetlen kezdeményezések

-                               foglalkozások

-                               tapasztalatszerző séták

 

Az óvónő dönti el, hogy a tudatos fejlesztésnél mely módszert találja az adott helyzetben a legcélravezetőbbnek.

Az óvodapedagógus a komplex foglalkozások keretein belül tudatosan ügyel a tárgykör és témakör kitűzött feladatainak arányára.

A gyermekek ismeretének gazdagítását, a tevékenységsorokat az évszakokhoz, a jeles napokhoz, hagyományainkhoz és környezetünk adottságaihoz kapcsoljuk.

 

V.2. Társas és közösségi tevékenység:

 

Célunk, olyan jártasságok, készségek és képességek kialakítása, fejlesztése és formálása, amelyek által alapozódnak a szocializációhoz szükséges erkölcsi és akarati tulajdonságok.

Az adott lehetőségek között, legyünk képesek a legtöbbet kihozni egyéniségükből, a személyiségjegyek pozitív erősítésével a közösséget erősítjük. Ebben a folyamatban meghatározó, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, óvodai csoportjával. A csoportban elfogadott normák, a kialakított szokások, a hagyományok befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Meghatározó továbbá a csoportban dolgozó felnőttek és gyermekek valamint a gyermek-gyermek viszony. A nyitott légkörű demokratikus és szeretetteljes irányítás tág teret biztosít a gyermek önállósága, tenni akarása, és döntési képessége kibontakozása felé. A nyitottság, a demokratikus szellem, a család a társadalmi környezetünk felé is kialakított nevelői gyakorlat. A beszoktatástól a mindennapi nevelőmunkán át arra törekszünk, hogy a nevelés eredményessége érdekében a tapasztalat és az információáramlás folyamatos legyen az óvoda és a család között. Az óvodapedagógus szerepe ebben a folyamatban meghatározó.

 

A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény: Tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni.

 

A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése, rendkívüli fontossággal bír az életre nevelés szempontjából.

Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl, a közös munka, az együtt játszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni.

Sokszínű és változatos tevékenykedésen van a hangsúly. Mindent kipróbálhat a gyermek, kivétel a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenység.

A biztos szokásrendszerrel, és a csoport hagyományaival érjük el, hogy a gyermekek nem zavarják egymást. Nem fegyelmezéssel, hanem tevékenységgel, és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel segítjük a gyermeket abban, hogy a helyes szociális viselkedést megtanulja.

 

Az óvodapedagógus feladatai a társas közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

-                               Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.

-                               A felnőttekkel és a társaikkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása, és gyakorlása természetes szituációkban.

-                               A gyermekcsoporton belül az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.

-                               A konfliktusok kezelése.

-                               A társként, a csoportért érzett felelősségérzet kialakítása

-                                A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.

-                               A nevelés hatására megértést és toleranciát tanúsítanak a társaik iránt.

 

 

V.3. Munkatevékenység:

 

Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenységek lehetőségeinek a kiaknázását. A munka óvodás gyermeknek játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. A munkatevékenység az óvodában a gyermek együttműködési képességeinek fejlesztését segíti. E terület az, ahol a gyermek az erőfeszítés és az eredmény kapcsolatát közvetlenül érzékeli. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a nevelő-fejlesztő hatását.

Arra törekszünk, hogy minden munkát önállóan végezzenek el, amihez kedvük van. A különböző munkafajták, amik a gyermek tevékenységében a folyamatos napirendben megjelennek: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munka, és a kerti munka. A gyermekek a felkínált lehetőségek közül önállóan választanak, mindenki dolgozik, amikor szükséges, és mindenki egyéniségének és képességének megfelelő munkát végezhet.

 

A gyermekek munka jellegű tevékenysége a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok (mint pl.: kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek az óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége.

Arra törekszünk, hogy a gyerekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - lehetőleg legkorábbi időtől maguk végezzék. Hagyjuk, hogy a gyermekek a saját képességeik szerint gyakorolják a különböző munkatevékenységeket, és koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket, amikor képesek rá.

 

A közösségért végzet munka: a naposi munka, a mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, növény és kisállat gondozás, kerti- és udvari munka.

A naposi munka: a csoportokban különböző életkorú gyermekek azonos időben naposi munkát, és önkiszolgálást végeznek. A gyermek fejlettségtől függően vállalja, hogy az önkiszolgálás közben begyakorlott tevékenységét társai érdekében, mint napos végzi. Így a gyermeknek a közösségért végzett munka örömteli, szívesen vállalt tevékenység. A folyamatos napirenddel működő csoportokban erre a munkára az ebédelés idején van szükség.(esztétikus terítés, társaik ebéd közbeni kiszolgálása, a használt tányérok, evőeszközök leszedése)

A mindennapi élettel kapcsolatos állandó, és alkalomszerű munkák és megbízatások során is biztosítjuk az önállóságot, azt, hogy döntéshelyzetben gyakorolja képességeit. Életre neveljük.

 

A gyermekek rendszeresen részt vesznek a csoportszoba átrendezésében, a díszítésben, a játékok tisztántartásában, a babaszoba takarításában,  különböző egyéni megbízatásokat vállalnak.

 

Házimunka jellegű tevékenységekben is közreműködnek (sepregetés, törölgetés, játékelrakás, ünnepi készülődés, sütés, főzés, befőtt és salátakészítés)

Rendkívül hasznosak ezek a tevékenységek, hiszen gyakorlatban ismerik meg, és megtanulják a különböző munkaeszközök használatát. Megtanulják értékelni a felnőttek munkáját.

 

Kerti és udvari munka, növényápolás: A környező világ megismerésének egyik része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával, védelmével való ismerkedés.

 

Az óvodánk nagy udvara, és a kialakított konyhakert, szikla és virágoskert, egész évben folyamatos munkát biztosít. Ültetés, folyamatos növénygondozás közben megismerkednek a gyerekek az egyes munkafolyamatokkal, (gyomtalanítás, locsolás, kapálás, termés begyűjtés és felhasználás: retek, sóska, eper, sárgarépa stb.) Fejlődik az értékteremtő képességük.

A csoportszobában, az élősarokban elhelyezett anyák napi virágot folyamatosan gondozzák. A hajtásoknál megfigyelik a fejlődés folyamatát, ok-okozati összefüggéseket fedeznek fel.

 

Az udvar rendben tartásánál, különösen az őszi levelek összeszedése, a hó seprés, a lenyírt fű gereblyézése, komposztálása, sepregetés. Ezek azok a tevékenységek, amelyek leginkább aktivitásra serkentik a gyerekeket. Megfelelő méretű és mennyiségű eszközt szükséges biztosítani, hogy az aktivitást megtartsuk.

A kisebb gyermekeket az eszköz és a tevékenység vonzza, míg a nagyobbak már tudatosan végzik a feladatot, egymás között megosztják a munkát. A közösen végzett munka, erősíti a baráti kapcsolatokat és segíti a kooperációs készségek alakulását.

 

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

-                               A gyermeki munka tudatos szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos értékelést igényel.

-                               Az óvónők figyelembe veszik a gyermek teherbírását.

-                               Folyamatosan biztosítjuk a munkatevékenységhez szükséges gyermekméretű munkaeszközt.

-                               A munkaeszközöket, a gyermeknek elérhető helyen tartjuk.

-                               Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek, és teljes önállósággal végezhessék azt.

-                               A szülőket ösztönözzük, hogy otthon is gyakorolja az önkiszolgálást és a családért végezhető munkajellegű tevékenységet.

-                               A gyermekek munkáját konkrétan, reálisan, a gyermekhez mérten értékeljük.

 

V.4. Szabadidős tevékenység

A szabadidő tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez idő alatt tanulja meg a gyermek, hogy hogyan gazdálkodjon a saját idejével. A gyermekeknek a mi napirendünkben délelőtt és délután is biztosított a szabadidős tevékenység.

A feltételek fokozatos javításával, a csoportok tereinek kibővítésével, az átjárhatósággal biztosítjuk a gyermeki kezdeményezések, döntéshelyzetek önálló megoldását, a szabad tevékenység választást.

Az óvodapedagógusok a komplex foglalkozások keretein belül tudatosan ügyelnek a tárgykör, a témakör és a kitűzött feladataink arányára. A gyermekek ismereteinek gazdagítását, a tevékenységsorokat az évszakokhoz, a jeles napokhoz, a hagyományainkhoz és a környezeti adottságokhoz kapcsoljuk.

A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen dolgozzák fel  az adott problémákhoz tartozó ismereteket.

 

VI. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

VI.1.  Művészeti tevékenységek

 

A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészet szeretete, ismerete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az egyetemes emberi kultúra megismerése már kisgyermekkorban elkezdődhet.

A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakozását jelenti.

A művészeti tevékenységek feladata: az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása. Az óvodapedagógus modell szerepe, és felelőssége igen nagy, mivel a kisgyermek érzelmi beállítódása alapján szinte mindent elfogad a szeretett óvó nénitől - az ő szemével lát-

Óvodapedagógusaink, jó ízlésű művészetet értő és kedvelő személyiségek.

Célunk: hogy a tevékenységközpontú program alapján szervezett napirendben, a gyermekeknek a feltételt biztosítsuk ahhoz, hogy élményeiket, belső érzéseiket a művészeti tevékenységek eszközeivel is kifejezésre juttassák.

A művészeti tevékenységek fogalma rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a gyerekek fejlesztésénél a verselés, mesélés, az ének, zene, énekes játék, gyermektánc, a rajzolás, festés, mintázás, kézi munka tartozik bele.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésénél

-                               Úgy alakítsa ki a gyermek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.

-                               Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.

-                               Nyújtson lehetőséget a virtuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.

-                               Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.

-                               Adjon lehetőséget arra, hogy minél több élményt átélve valósíthassák meg elképzeléseiket.

 

A csoportszobák belső esztétikáját, hangulatát, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok alakítják. Lehetőséget teremtenek a csoportszoba berendezésével ahhoz, hogy a különböző művészeti tevékenységeket a gyermekek azonos időben egyénileg is választhassák.

 

 

a. Verselés, mesélés

Programunkban az irodalmi élménynyújtás mindennapos, az adódó élményekhez kapcsolódva, anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését.

Művészeti értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét.

A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások alkotják a gyermekek meséit. Helyet adunk a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséinek, a roma nemzetiségi kultúrát, hagyományokat megismertető népmese, és mondavilágnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerésekre.

A nagyobbak mesetárában, az állatmeséktől kezdve, a klasszikus tündérmeséket, a tréfás és műmeséket, a realisztikus meséket is beépítjük. A meseregényeket több napon keresztül izgatottan várják.

A versanyagot a mai magyar gyermekírók versein túl a nemzetközi irodalomból is merítjük.

A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítására nagy gondot fordítunk, az feleljen meg a gyermek és a csoport fejlettségi szintjének.

A gyermekek irodalmi élményeiket tevékenységeikre kivetítik.

Egy-egy mese, vagy tréfás vers szereplőiként maguk is eljátsszák. Ehhez mi kiegészítő eszközöket biztosítunk, vagy készítjük a gyerekekkel. (bábok, jelmezek)

A bábozás egyik lényeges eleme a beszéd, így nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat a gyermek. A szerep átélése segíti a gátlások leküzdését, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit.

Személyiségfejlesztő terápiás eszközként is eredményesen alkalmazzuk.

 

b. Ének, zene,  énekes játék , gyermektánc

 

 

Az ének – zene - éneklés- játék, ugyanúgy a mindennapok része, mint a naponkénti mesélés, a séták kirándulások.

Célunk: a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, a zenei ízlés formálása. Az éneklés megszerettetése, a közös játék felfedezése.

Feladatunk: a felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének, nemzeti hovatartozásának megfelelő válogatása. A 3-8 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. Az éneklés, zenélés mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.

 

A kisgyermek első zenei élményeit a családban éli át.

A fejlesztés szempontjából figyelembe vesszük, hogy a gyermek hall-e családjában népdalokat, mondókákat. A nemzetiségi gyermekek fejlesztése a zenei nevelés területén biztosítja az első sikereket, érzelmi megközelítésük a zene által eredményes.

A zene és mozgás a táncmozdulatok örömteli végzése motorikus képességeik fejlesztésére is hat.

A tervszerűen közvetített zenei anyag gerincét a magyar népdalok, gyermekdalok alkotják. Az európai népek dalait is megismertetjük óvónői bemutatásban, vagy zenehallgatásként, így építjük be a roma nemzetiségi  hovatartozás érősítését is.

Az ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó dalanyag választékát a gyermekeknek komponált ma élő zeneszerzők műveivel is gazdagítjuk.

Napközben gyakran énekelünk, mondókázunk a gyerekekkel, esztétikai és érzelmi alapon kiválasztják azokat a népi játékokat, amelyeket önállóan is játszanak.

A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei útmutatásai alapjaira épülő fejlesztés a nevelési programunkon belül hatékonyan megvalósítható. Így biztosítjuk a gyermekek ének- zenei kultúrájának a megalapozását, a zenei nevelés színvonalának megőrzését.

 

 

c. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka:

 

 

A tevékenység célja: a gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti igényességük alakítása. Az alkotó tevékenység a gyermek számára örömteli cselekvés legyen, a szabad önkifejezésre törekvés valósuljon meg.

Feladat: a vizuális tevékenység szervezésében, hogy az egész nap folyamán elhatárolt teret, változatos eszközöket biztosítsunk, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választása szerint ábrázoló tevékenységbe kezdhet. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Alapfeltétele: az ábrázoláshoz szükséges eszközök a gyermekek számára elérhető helyen legyenek, megfelelő mennyiségben és minőségben.

Arra kérjük a szülőket, hogy otthon is adjanak lehetőséget a gyermekeknek a vizuális tevékenységre.

Az élményre épülő spontán lehetőségek, az évszakváltás az ünnepek, hagyományok, a családi események tevékenységi alapot adnak a gyermekeknek. A spontán lehetőségek kihasználása mellett óvodapedagógusaink a vizuális technikák megismertetését kötetlen mikro csoportos és egyéni fejlesztés keretében végzik. Erre szükség van azon gyermekek esetében, akik az óvodában találkoznak először ábrázolási eszközökkel.

Legyen olyan, legalábbis jártassági szintű technikai tudásuk, hogy élményeiket képi szinten is kifejezzék.

Az óvodáskor végére a gyermekek gazdag fantáziavilággal rendelkeznek, és ezt kreatívan alkalmazzák.

 

VI.2. Mozgás

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket

 

  1. sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

 

  1. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

 

  1. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére.

 

  1. A spontán, a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

 

Mindennapi testnevelés

 

A tevékenységközpontú programunkban az országos alapprogramnak megfelelően kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges életmód szokásainak megalapozását, a mozgás megszerettetését, ennek eredményes megvalósításához jelentősen hozzájárul a mindennapi testnevelés.

A foglalkozások időtartama az óvodában eltöltött évek során fokozatosan emelkedik, mindig igazodunk a gyermekcsoport összetételéhez, fejlettségi szintjéhez.

A mindennapi testnevelés játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást, terhelést biztosító tevékenység. A nyugodt derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású 20-30 perces testmozgás nemcsak a kondicionálás és a koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

 

Az óvodapedagógus feladatai:

- a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése

- a motoros képességek fejlesztése

- a vázizomzat fejlesztése

- a helyes testtartás kialakítása

 

Feladatok a mindennapi testnevelés megszervezésében:

 

-                               minden nap, lehetőleg  minél hosszabb ideig tartózkodjanak a gyermekek a szabadban

-                               a szabad mozgás gyakorlásának feltételeit a tornateremben és a szabadban is eszközök, kézi szerek, mászókák, folyamatos bővítésével biztosítjuk.

 

Újabb és újabb ötletek adásával, irányítással a gyermekek figyelmét a legoptimálisabb terhelést biztosító játékos mozgások felé irányítjuk. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, függések, egyensúlygyakorlatok) ezeket egészíti ki néhány talajtorna elem, valamint kézi szer gyakorlat.

Az óvodapedagógus szabad döntése, hogy a mindennapi testnevelést milyen foglakozási modell szerint szervezi, a négy foglalkozás felépítési modell közül melyiket tartja a gyerekek képességfejlesztése céljából az adott napon megvalósíthatónak.

 

A mindennapi testnevelés objektív feltételei:

Óvodánkban e feltételek biztosítottak a mindennapi testneveléshez. Tágas, változatos sporttevékenységre is alkalmas az udvarunk, így ameddig az időjárás engedi, a testnevelés az udvaron zajlik.

A mászókák, a kézi szerek, labdák hozzájárulnak a mozgásöröm biztosításához. A kézi szerek és tornaszerek kiegészítése évenkénti feladat.

A tornaterem lehetőségei, felszereltsége is jó a kurityáni óvodában, a tagóvodában a csoportszobában találhatóak a tornaszerek (bordásfal stb.). Használatát a csoportok a napirendben és heti rendben egyeztetik.

 

A testnevelés szubjektív feltételei:

Az óvodapedagógus - gyermek - és a dajka, mint a mindennapi testnevelés aktív résztvevői. A dajka néni közreműködik a foglalkozások előkészítésében, a feltételek megteremtésében, feladata a tornaterem felmosása, kiszellőztetése, a szertárból a szükséges tornaszerek előkészítése a gyermekek által elérhető helyre.

A tervezett napi testnevelés foglalkozásokon a tornaszerek, kézi szerek foglalkozás közbeni elhelyezését az óvodapedagógus a gyermekek bevonásával végzi.

 

Az óvodapedagógus építve a kisgyermek utánzási hajlamára a gyermekekkel együtt játszik, tornázik, mintakövető példát adva a gyermekeknek. A gyermekek aktív résztvevői a mozgásnak. A kényelmes és megfelelő ruházatot nekik a szülők biztosítják. A testneveléshez megfelelő sportruházat biztosítása az óvodapedagógusoknak szükséges, mert így tudnak gátlások nélkül együtt dolgozni a gyerekekkel. A tornaszerek, kézi szerek tisztasága, épsége és a gyermeklétszámnak megfelelő mennyiség biztosítása körültekintő szervezést, tervezést kíván.

 

A mindennapi testnevelés felépítése tegye lehetővé az egyéni differenciálást:

-                               különbség a végrehajtás tempójában

-                               eltérést a végrehajtás mennyiségében

-                               a segítségadás mértékében

-                               az adott foglalkozáson egy feladat különböző szintű végrehajtásához a feltétel biztosítása

-                               a tornaszereken, a szabad mozgásválasztás biztosított

-                               a kötetlen játék lehetőségét

 

A mindennapi testnevelés felépítése:

A mindennapi testnevelés felépítésének megválasztásakor mindenkor az adott foglalkozás fő feladatát kell figyelembe venni. Az óvodai testnevelésben már eddig is alkalmazott „foglalkozásmodellek” eredményesen használhatók a tevékenységközpontú óvodai nevelési program megvalósításához is. Az eddigi tapasztalatok az alábbi modellek képességét igazolják.

 

  1. MODELL: sorakozás - játék- levezetés - értékelés - köszöntés

 

  1. MODELL: sorakozás - játék - gimnasztika - játék - levezetés - értékelés - köszöntés

 

  1. MODELL: sorakozás - játék- főgyakorlat - játék - levezetés - értékelés - köszöntés

 

  1. MODELL: sorakozás - játék - gimnasztika - főgyakorlat - játék - levezetés - értékelés - köszöntés

 

Megválasztásukkor azt tartsa szem előtt az óvodapedagógus, hogy a mindennapi testnevelés legdöntőbb feladata – nevelési feladatok megoldása mellett – a motoros képességek fejlesztése, ami csak akkor valósítható meg, ha körültekintő szervezéssel, helyes mozgásanyag választással a gyermekek mozgásaktivitása biztosított. 3-8 éves korban a motoros képességek fejlesztését az alábbi gyakorlatokkal lehet megoldani.

Motoros képességek és fejlesztésük

 

  1. II.                                     III.

Kondicionális Koordinációs Mozgékonyság

képességek                                                                     képességek Hajlékonyság

 

1. Erő 2. Állóképesség 3. Gyorsaság 1. Téri tájékozódási

képesség

a.)  gyorserő a.) alapálló- a.) mozgás-

képesség gyorsaság

 

szökdelések        hosszantartó         gyors futások          átbújások minden           valamennyi

távol és magas    lassú és köze-      élénk tempójú          természetes tá-                ízületben

ugrás helyből      pes iramú             kúszások,                 maszgyakorlat                közepes és

nekifutásból       hosszú, min-         csúszások,               irányváltoztatással          élénk tempójú

fel és leugrá-      den hosszú           mászások,                járások, futások               nyitó hatású

sok szerekre,      ideig futást           nyusziugrás             irányváltoztatással          gyakorlatok

szerekről             tartalmazó                                            célba dobások

játék                                                      labdagyakorlatok

 

2. Kinesztétikus dif-

ferenciáló képesség

 

Kéz finom koordinációja

Minden kézi szer gyakorlat

 

b.) A test b.) Globális b.)  Reakció 3. Reakció képesség

általános állóképesség gyorsaság futójátékok feladattal

ereje

kúszások              hosszú ideig            futójátékok          4. Egyensúlyérzék kisszék

csúszások             végzett kú-              feladattal              keskeny felületen             gyakorlatok

mászások              szások                     járásból                végzett járások                 fel és

nyusziugrás          csúszások                futásból                futások                             lelépések

dobások                mászások                (akusztikai            kúszások                          szerekre

medicinlabda        nyusziugrás             jelre)                    nyusziugrás                      szerekről

gyakorlatok                                          irányváltoz-          gurulás a test

minden                                                  tatások                 hossztengelye

kéziszer                                                 megállások          körül

gyakorlat                                              különböző            gurulóátfordulás

magas ismét-                                        testhelyzetek        előre

lésszámmal                                           felvétele

 

5. ritmusképesség

Egyszerű ciklikus

mozgás  (járás, futás,

szökdelés, kúszás,

csúszás, mászás,

akusztikai jelre

ritmusának tartásával

 

VI.3. Külső világ tevékeny megismerése

a. Matematika

Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, a matematikatanulás több formája valósulhat meg:

-                               utánzás, minta-modellkövető

-                               spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés

-                               gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás

-                               a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok

-                               az óvónő által kezdeményezett foglalkozások

 

a gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Az óvodai nevelés épít ezekre a korai tapasztalatokra. A család által nyújtott matematikai ösztönzéseket az óvodai fejlesztés tudatossága váltja fel.

Az óvodáskorban is már elkülönül a családi és egyéni fejlődésbeli és fejlesztésbeli különbség. Ezért a feladatunk, hogy egyenletes fejlődést biztosítsuk. A gyermekek naponta találkoznak az őket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyaival. Játék és szabadidőben folyamatos lehetőség adódik matematikai tartalmak közvetítésére.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés sok olyan szituációt teremt, ahol matematikai tapasztalatszerzésre van lehetőség.

Az észlelésre épülő, a motoros, a verbális és aszociális tevékenységek átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek, és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett ismereteket rendszerezzük, a megfigyelések körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A gyermekek egyre gyakrabban az óvodapedagógus által irányított sokoldalúbb  összefüggések feltárását. A társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait.

 

A matematikai nevelésnél két szintet veszünk figyelembe:

 

  1. Az első szint: bevezetés a matematikába az 5. életévig tart

 

 

Feladat: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése,a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

b)                             utánzással mintakövetés (hiteles személyek vegyék körül)

c)                              spontán játékos tapasztalatszerzés (építés)

d)                             az „ahá” élmény átélése problémahelyzet feladatmegoldás

e)                              a gyermeki kérdésekre épülő ismeretszerzés (szociokulturális státusz- család mi ez?)

f)                              az óvónő által irányított matematikai megfigyelések, tapasztalatszerzések, a szervezett foglalkozások alkalmával

g)                             kezdeményezett tanulás, játékos matematika

 

 

 

b.   A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza az 5-8 év

 

Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése.

A foglalkozások kötött vagy kötetlen formában is szervezhetők, a foglalkozások felépítése előre átgondolt, de a gyermekek érdeklődésére építő, a fejleszteni kívánt részképességnek megfelelően szervezett játékos tevékenység. pl.: boltos játék

A foglalkozáson fejleszteni kívánt részképességeket, egy-egy élethelyzetre vetítjük. A felhasznált eszközök segítik a felfedezés élményéhez eljutni a gyermeket.

Az óvodapedagógus feladata a matematikai nevelés terén:

 

1)                           Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

2)                           A komplex matematikafoglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben támaszkodni kell a gyermek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.

3)                           A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.

 

A tevékenységközpontú óvodai programba a matematikai orientálás az alábbi részképességek fejlesztésével valósul meg:

 

-                               a különbségek, az azonosságok észlelése (a látott hallott, tapintással észlelt benyomások alapján)

-                               a három és két kiterjedésű (sík-test) megkülönböztetése

-                               téri (fent-lent) oldalirányú tájékozódás

-                               akaratlagos mozgások (vonalhúzás, körberajzolás)

-                               mozgáskoordináció-testrészem mozgásának irányítása

-                               finommotorika fejlesztés (tépés, vágás)

-                               mechanikus és logikai bevésés, spontán hatások szándékos felidézése

-                               számosságok, tér, síkformák felismerése

-                               szándékos figyelem, a figyelem kiterjedése 2-3 dologra, a figyelem összpontosítása 5-15            percig, megosztása 2-3 dolog között

-                               figyelemátvitel fejlesztés pl.: ha megszámolta, akkor lerajzolja

-                               analizáló szintetizáló képesség összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosságok felismerése

-                               egy tárgy jellemzése, tulajdonságai felsorolásával

-                               általánosítás, konkretizálás (minden labda gurul, a játékok között a labda gömbölyű)

-                               látott tárgyak megszámlálása, mennyiség pótlása, csökkentése

-                               csoportosítás, minőségi, mennyiségi tulajdonság szerint

-                               ok-okozati, időrendi sorrend eldöntése, képek sorba rakásával

-                               cselekvéses, rajzos feladatok megfogalmazása szóban, érzések, gondolatok kifejezése

-                               tudja végighallgatni az óvónőt és társait, figyeljen a másik feladatára

-                               sajátítsa el a helyes viselkedést, a matematikai feladatokban

-                               ismerje meg a jelölési technikákat (húzd össze, karikázd be)

-                               szerezzen elemi, mennyiségi ismeretet (számnevek, irányok megnevezésénél)

-                               feladattudat, feladattartás, a befejezésre törekvés képességének fejlesztése

-                               megfelelő munkatempó, kitartás, a megoldásra törekvés képessége

-                               érdeklődés, kíváncsiság, kreativitás fejlesztése

-                               megoldási stratégiák elsajátítása, problémahelyzetek megoldása

 

Az óvodában alkalmazott tanulási módok: utánzásos, spontán, gyakorlati, verbális, irányított megfigyelés és a tudatosan megszervezett foglalkozások hatásai összeadódnak és együttesen alapozzák meg azokat a matematikai részképességeket, amelyek az iskolai élet megkezdéséhez elegendők.

 

Fontosnak tartjuk, hogy a roma nemzetiségi gyerekek lehetőleg 3 éves koruktól vegyenek részt a tevékenységközpontú óvodai nevelésben, mert a tapasztalatszerzés, a részképességek fejlesztése, az ismeretek pótlása, így válik sikerorientált eredménnyé. pl.: kártyajátékok, dominózás, kockajátékok, otthon is ismert tevékenységek. A gyermekek szívesen kapcsolódnak be a játékos egyéni fejlesztésbe.

 

Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások

 

b. Természet – társadalom- ember

Az óvodai nevelés országos alapprogramja e területen nevelési feladatait így határozza meg:

  1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

 

2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos  eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

 

3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

 

4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításába, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására..

Programunkban az óvodai nevelés tartalma, így a környezeti nevelés is, a tevékenységekben jelenik meg, azok feladatrendszerén át realizálódik, vagyis a Játék és tanulási, a Társas és közösségi, a Munka- valamint a Szabadidős tevékenységek átszövik egymást.

 

A programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse. Munkánkban a közvetlen megfigyelésre, és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére neveljük a természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermekek számára. Azt erősítjük, hogy mennyire összefügg minden egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

A tapasztalatszerzéseket lehetőleg természeti környezetben biztosítjuk. A komplex foglalkozások is legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvoda udvarán zajlanak. pl.: háziállatokat  családoknál ismertetjük meg.

 

A séták kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek, mind tapasztalási lehetőségek. Az önálló és csoportos megfigyeléseknél a gyermek értékes tapasztalatokhoz jut, hogy a természetben végbemenő folyamatok összefüggésben vannak egymással.

Tapasztalatot szereznek arról, hogy társadalomban élünk, ami közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Megtanulják értékelni mások munkáját, és megtapasztalják, hogy valahol a társadalomban való harmonikus élethez egymás munkája feltétlenül szükséges.

 

Az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága, hogy a megismerési folyamatokat is az érzelmek vezérlik.

Az óvodapedagógus ezt a megismerési folyamatban tudatosan kihasználja, kellő időt hagyva a rácsodálkozásra, a gyermeki érdeklődés kielégítésére. Az érzelmi hatást fokozzuk, egy-egy tartalmilag, hangulatilag kapcsolódó irodalmi alkotás elmondásával, egy dal eléneklésével.

Az élőlények, tárgyak külső jegyeinek szemléléséhez, a részletek biztosabb megfigyeléséhez nagyítót, távcsövet is alkalmazunk.

A szabadban nehezen megfigyelhető jelenségeket az élősarokban végezhető folyamatos vizsgálódással tesszük megtapasztalhatóvá.(hajtás, rügyezés, csírázás).

A madáretetők folyamatos eleséggel való feltöltése többféle madár közvetlen megfigyelését teszi lehetővé.

Az óvodakert, az udvar modell a természettel való kapcsolat létrejöttében. Erősíti odafigyelő, óvó-védő magatartásukat, lehetőséget ad a környezetvédő, természetbarát szokások gyakorlására.

A kertészkedés segíti az együttműködési képesség, önállóság, önbecsülés fejlesztését. A folyamatos munka, kötelezettség és felelősségvállalás erkölcsi tulajdonságaikat alakítja.

 

Az óvodapedagógus feladatai:

 

-                               Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat megszerzését a természetben.

-                               Tudatosan törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több élményt gyűjtsenek saját természeti és társadalmi környezetükből.

-                               Biztosítson eszközt, és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedéshez.

-                               A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük.

-                               Biztosítsák a feltételeket az élősarok, a kert, az udvar és a kisállatok gondozásához.

-                               A környezetvédelmi nevelés megjelenése a program négyes feladatrendszerében.

 

Játék a tanulási tevékenységekben

-                               szerepjátékok (család – óvoda - lakóhely)

-                               környezetünk mennyiség, tér, szín formai viszonyai (építés, makett készítés)

-                               szabályjátékok, mozgásos játékok

-                               társasjátékok, kártyajátékok, képes dominók

-                               memória játékok, drámajáték

-                               barkácsolás, évszakokhoz, a hagyományokhoz kapcsolódó folyamatos tevékenység pl.: madáretető, madárcsemege készítés

 

Társas közösségi tevékenységben az óvodai élet, jeles napjai közül, az élő és élettelen természet nevezetes napjai, melyeket a mi óvodánkban hagyományként, jelentős alkalmaknak tekintünk:

 

-                               Takarítási világnap, szeptember 21-22, szülők bevonásával

-                               Állatok napja, október 4.

-                               Víz napja, március 22.

-                               Föld napja, április 22.

-                               Madarak és fák napja, május 10.

-                               Környezetvédelmi világnap, június 5.

 

 

Munkatevékenységben a környezeti nevelés szempontjából a növény és állatgondozást, az óvoda közvetlen környezetének rendben és tisztántartásában, esztétikussá tételében való aktív részvételt a szülők segítségét, együttműködését emelem ki. (takarítási világnap, parkosítás, papírgyűjtés)

 

Szabadidős tevékenységek környezeti tartalma: különböző szabály és szerepjátékok, a rendszeres túrák, kirándulások a vadasparkba, illetve természetvédelmi parkokba, ökoparkokba, múzeumlátogatás.

 

 

  1. VII. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére, kimeneti szintek

 

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

 

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes.  Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus  differenciációnak , a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

– megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek

– érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

– elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek

– egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

– feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

 

3. Az ötéves   kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

 

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

 

 

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben

 

 

 

1. Az egészséges életmódra nevelés területén:

a fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

 

-                               A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

-                               Zsebkendőjüket önállóan használják. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak.

-                               Önállóan étkeznek, biztosan használják, az evőeszközöket, önállóan eldöntik a szükséges étel, ital mennyiségét.

-                               Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból.

-                               Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezés viselkedési normáit.

-                               Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájuk ki és begombolását, a cipő felhúzást, bekötést önállóan végzik.

-                               A ruhájukat összehajtva a helyére teszik.

-                               Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

-                               Ügyelnek saját küllemükre, esztétikus ízléses megjelenésre.

-                               Felszólítás nélkül segítenek a kisebbeknek.

 

2. Mozgásfejlesztés területén:

a fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

-                               A gyermekek szeretnek mozogni kitartóak a mozgásos játékokban.

-                               Betartják a szabályokat.

-                               Mozgásigényükkel, nem zavarják társaikat, biztonsággal önállóan használják az óvodás méretű kézi és tornaszereket.

-                               Igénylik a szabadban való mozgást, kihasználják a levegő, a napfény edző hatását.

-                               Ismerik az irányokat,, tudnak térben tájékozódni.

-                               Tudnak ütemtartással járni és gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan és szabályosan végezni. Ismerik az alapvető vezényszavakat.

-                               Szeretnek futni, kocogni.

 

3.  Érzelmi nevelés és szocializáció területén

a fejlődés várható eredménye:

 

-                               Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebbekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

-                               A gyermekeknek igényévé válik a viselkedési és magatartási szokások betartása. Egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására.

-                               A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, bíznak önmaguk képességeiben.

-                               Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek.

-                               A csoportba érkező vendégeket, új társaikat szeretettel fogadják.

-                               A közösségért szívesen dolgoznak, segítenek egymásnak.

-                               Érdeklődnek barátaik, társaik iránt. Óvodán kívül is szívesen köszöntik egymást.

-                               A kialakult barátságok óvodán kívül is folytatódnak, a felnőtteket is közelebb hozva egymáshoz.(integráció)

-                               Ismerik saját képességeiket, és tudják értékeiket, de a hiányosságaikat is megfogalmazzák.

-                               Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.

-                               Igyekeznek legyőzni az akadályokat, keresik a jó megoldást.

-                               Kellő toleranciával rendelkeznek a másság elfogadásához.

 

A szülő azáltal, hogy a gyermeke intézményes nevelésével óvodánkat választja, közvetlen partnerünkké válik.

 

Az  óvodapedagógus feladata a partnerkapcsolat kialakításához:

 

-                               Információgyűjtés, kapcsolatrendszer működtetése: család, védőnő, család és gyermekjóléti szolgálat által.

-                               Csoportjával érzelmi felkészülés a gyermek fogadására.

-                               A gyermekekkel pozitív érzelmi kapcsolat feltételeinek megteremtése. Ismerkedés óvodán kívül, első óvoda élmény, személyes kapcsolat kialakítása.

-                               Tájékozódó beszélgetés előjegyzéskor szülővel, gyermekekkel.

-                               Családlátogatás egyeztetett időpontban, a bekerülés után egy hónapon belül.

-                               Folyamatos beszoktatás, a család bizalmának megerősítése, a szülők nevelési módszerének és személyiségüknek a megismerése. Egyéni bánásmód alkalmazása.

-                               Az óvoda nevelési elveinek, és szokásrendszerének megismertetése. Program, házirend átadása a szülőknek.

-                               A gyermek érdekének és érzelmeinek maximális figyelembe vétele, ez az első elszakadás a családtól pozitív, védő óvó és biztonságos tudat alakítás.

 

4. Játék és tanulási tevékenység területén:

fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

-                             A gyermekek képesek több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.

-                             Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

-                             Az ismert meséket, többször dramatizálják, bábozzák.

-                             A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak.

-                             Bonyolult építményeket képesek kreálni.

-                             A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során.

-                             Képes szerepvállalásra, és a szerepek elosztására.

-                             Képessé válik szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges eszközök kiválasztására.

-                             Képes megérteni és elfogadni társai elgondolását, le tud mondani kedves játékszerről.

-                             Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.

 

5.  Munkatevékenységek területén:

a fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:

 

-                               A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, a teremben és az udvaron egyaránt.

-                               Örülnek, ha a kötelességeiket önállóan teljesítik.

-                               A rájuk bízott munkát, önállóan, igényesen elvégzik.

-                               Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

-                               Szívesen közreműködnek a növények gondozásában.

 

6. Anyanyelvi nevelés területén:

a fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:

a programunk sarkalatos pontja, mivel a célok és feladatok meghatározásánál a kooperáció és kommunikáció kiemelt feladatként jelenik meg.

 

-                               E feladatkör a teljes napi tevékenységet átszövi.

-                               Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.

-                               Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi gondolatai érthető kifejezését.

-                               Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.

-                               Udvariassági kifejezéseket természetesen használja.

-                               Folyamatos, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát, minden szófajt használ. Szívesen mesél, báboz, dramatizál.

-                               Végig tudja hallgatni, és megérteni mások beszédét.

-                               Gondosan bánik a könyvekkel.

-                               Néhány mesét, verset, mondókát emlékezetből is felidéz.

 

7.Matematika

 

A helyi óvodai programunkban megfogalmazott komplex tevékenységek fejlesztésével kapcsolatos feladatok részképesség fejlesztő funkciója, az óvodáskor végére elegendő képességszinteket is jelöli, így itt külön nem részletezzük.

 

 

 

8. Természet, társadalom, ember:

-       A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.

-       Tudják saját születési helyüket és idejüket

-       Különbséget tudnak tenni évszakok között, gyönyörködni tudnak azok egyedi szépségében. Felismerik a napszakokat.

-       A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket.

-       Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

-       Ismerik környezetük növényeit, és azok gondozását.

-       Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.

-       A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

-       Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

-       Élvezettel idézik fel a séták, kirándulások tapasztalatait.

 

9. Művészeti tevékenységek:

Vers-mese

 

-       A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, és azok egy részét meg is tanulják.

-       Várják, igénylik a mesehallgatást

-       Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 10-15 mesét.

-       Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.

-        Ének-zene: a gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat.

-       Gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.

-       Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni.

-       Megkülönböztetik a zenei párokat.

-       Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

-       Élvezettel hallgatnak kisebb zeneműveket.

-       Zene és mozgás összehangolására képesek, tánclépést ismernek.

 

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka:

 

-       Részletező formagazdagsággal, színek variálásával ábrázolnak.

-       Képalkotásban élményeiket egyénileg jelenítik meg. Örülnek a közösen készített kompozíciónak. Az alkotásaikról beszélni tudnak.

-       Plasztikai munkák egyéniek, részletezőek.

-       A technikákat biztosan és szabadon választják.

 

VIII. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek nevelése az óvodában:

 

Az óvoda alapító okirata tartalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését óvodánkban. Az előző évek tapasztalata, is azt mutatja, hogy településünkön is születnek sajátos nevelési igényű és különös gondoskodást igénylő gyermekek. Számuk nem túl sok, évente 1-2 gyermek. A nevelésüket, egyéni fejlesztésüket úgy testi fogyatékosság, mint enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékosság esetében felvállaljuk. Munkákhoz segítséget a Pedagógiai Szakszolgálattól kapunk, mivel jelenleg szakirányú végzettségű óvodapedagógusunk nincs. Integrált nevelés keretében adjuk meg a lehetőséget az arra rászoruló, és a normál óvodai csoportban nevelésre alkalmas gyermekeknek.

 

Célunk: a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni képességeinek megfelelő harmonikus személyiség fejlődés biztosítása a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül.

Képesség és képességfejlesztés, pozitív énkép kialakítás, önmagához képest maximálisan fejlődjön. Az óvodapedagógus fejlesztő munkáját speciális képzettségű szakember segítse.

A másság elfogadtatása az egészséges gyermekekkel.

A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok segítése, együttműködésük elfogadása.

A felnőtt társadalom morális érzelmeinek alakítása.

 

Feladat: A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása.

Az Önkormányzat segítségével, gyógypedagógus vagy pszichológus segítse a gyermek fejlesztését.

Pozitív érzelmi viszonyuláson alapuló kapcsolat kialakítása felnőtt, gyermek és a sajátos nevelési igényű gyermek között.

 

Tárgyi feltételek:

A sajátos nevelési igény a sérült gyermekeknél egyénileg más eszközök biztosítását igényli. .Óvodánk tárgyi ellátottságban felkészült a beszéd, a mozgás, az érzékszervi, az enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelésére. E területen sérült gyermekek fejlesztését külső szakember segíti.

A tornaszoba, a kézi szerek, a tornaszerek specifikus fejlesztésre adnak lehetőséget. A különböző képességfejlesztő játékok tára is gazdag, illetve folyamatosan bővítjük a gyermekek fejleszthetősége érdekében.

 

Személyi feltételek:

 

Sajátos eseteknél a pszichológus, szakirányú képzettségű gyógypedagógus feladatait nem vállalhatjuk fel pl.: autista gyermekeknél.

Az óvodánkban dolgozók morális értékrendje a biztosíték, hogy a gyermekek közössége elfogadja és segíti a sérült gyermeket, fejlődését érzékelik és értékelik.

Az óvodapedagógus és a kisegítő személyzet munkája minden esetben a gyermek sérülésének megfelelő szakember - orvos, gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, logopédus – tanácsaira épülhet, és folyamatosan arra támaszkodhat. A feltételek megteremtése együttműködési megállapodással megoldható.

 

A nevelési folyamat tartalma:

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésekor is döntő a gyermek óvodába kerülésének módja, a beszoktatás érzelmi előkészítése. Az integrált óvodai elhelyezés feltétele, hogy a gyermek nevelhetőségét a szakértői rehabilitációs bizottság javasolja, és ajánljon speciális szakembert az integrált nevelés segítéséhez.

A szokásrendszer kialakításánál következetesen ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy csak annyi segítséget adunk, amennyi a továbblépéshez szükséges az akaraterő, az alkalmazkodó készség, az együttműködés és az önállóságra nevelés terén. Életvitelüket a rendszeresség kell, hogy jellemezze. Terhelhetőségüket a fogyatékosság mértéke befolyásolja. Az ép, vagy kevésbé sérült területek megerősítésével, a sikerélményhez juttatással bővül a fejleszthetősége a gyermeknek. Kellő időt hagyunk egy-egy tevékenység begyakorlására. A sajátos nevelési igényű gyermeknek is általában a legfőbb tevékenysége a játék. A fejlesztés, tervszerű nevelés is a játékosságra épül. A kis eredménynek is közösen örülünk. A fejlesztés tervezése, egyénre szabott és rövidtávú, az eredmények elismerése a pozitív megerősítés folyamatosan szükséges, fejlődést indukál. (érzékelés, észlelés, gondolkodás, megfigyelés, figyelem és emlékezet fejlődését)

A pszichikus funkciók fejlődése lehetővé teszi a tárgyi, természeti környezetben való tájékozódást és alkalmazkodást. A gyermek érdekében kiemelkedő jelentősége van a családdal és a speciális szakemberekkel való együttműködésnek. A szülőkkel is az egyéni bánásmód alkalmazása. Érzelmi tolerancia.

 

 

 

A fejlődés várható jellemzői:

 

Ha a gyermekkel szembeni elvárás a fejlettségi szint alatti - a gyermek érdektelenné válik.

Ha az elvárási szint túl magas – a gyermek fáradt, zaklatott lesz, a kudarctól való félelem távol tartja a feladattól.

Az érzelmi biztonság oldja a gátlásokat, a pozitív megerősítés gyakorlásra készteti a gyermeket.

Aktívabbak, beszédesebbek lesznek, játékuk fejlődésnek indul, fejleszthetővé válnak. Mindig a gyermek indulási szintjéhez mérjük a fejlődés ütemét. A megfigyelések, tapasztalatok egységbe rendeződnek, segítik a környezetükben való jobb tájékozódást.

A mozgáslehetőségek biztosításával, mozgásfejlesztéssel, a testi képességek fejlődnek, amelyek elősegítik a pozitív én-kép kialakulását: (már én is tudom) a szocializációt is segíti.

 

 

Az SNI gyermek befogadásával kapcsolatos alapelvünk, hitvallásunk:

 

 

A korai segítségnyújtás nem korai szelekciót jelent, a korai diagnosztizálás nem címkézést ad, hanem egyéni állapot megismerést, az esélyek diagnosztizálását, amelynek célja a megfelelő időben, a megfelelő módon biztosított  korai nevelés.

Intézményünk nyitott, szeretetteljes, elfogadó, élményeket nyúltó környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk amilyenek, és úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek.

Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együttneveljük a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű, a magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő, a kiemelkedő és az átlagos képességű gyermekeket.

Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően minden SNI gyermek együttnevelését, befogadását támogatja.

 

Feladat:

  • Tevékenységre ösztönző, egészséges élettér és a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása.
  • Az eltérés okait feltáró dokumentumok megismerése.
  • Beilleszkedésük segítése, másságuk elfogadása, és elfogadtatása.

Szakemberek bevonásával, lehetőség szerinti fejlesztés

 

Általános elvek:

 

  • Az óvoda a szakemberek által integrálására javasolt gyermekek nevelését tudja vállalni.
  • Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak az integrációval, természetesnek tekintik az SNI gyermekek jelenlétét az óvodában
  • Az integráció gyakorlati megvalósulása az adaptivitás és a teljesség szemléletében történik

 

 

Alapelvek:

  • A sajátos nevelési igényű gyermekek fejleszthetőségét nem vonjuk kétségbe.
  • A terhelhetőséget figyelembe véve differenciálás és egyéni bánásmód alkalmazása.
  • A hatékony fejlesztés érdekében a családdal és a szakemberekkel való szoros együttműködés.
  • Az önállóságuk fejlődése érdekében a családdal és a szakemberekkel való szoros együttműködés.
  • Az önállóságuk fejlődése érdekében elegendő idő és lehetőség biztosítása az ismétlésekre, a gyakorlásra.

 

Teljes integráció:

 

A gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel.

Az SNI gyerek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra:

 

  • Fejlesztő-segítő nevelési környezet megteremtése
  • Személyi feltételek biztosítása
  • Az együttnevelésben részt vevő szereplők: család, gyermek, gyermekközösség, óvodapedagógus, dajka, szakirányú gyógypedagógus .
  • A gyógypedagógus végzettségű kolléga/nő segítséget nyújt az adott csoportban dolgozó óvodapedagógusnak és dajkának.
  • A befogadó környezet megteremtése során konzultációt tartunk a segítő szakemberekkel.

Csoportszervezés elvei:

 

  • Inkluzív nevelési formában csoportonként max. 2 fő SNI gyerek fogadása az ideális.
  • A szocializáció segítése a játéktevékenységen keresztül.
  • Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében résztvevő szakemberekkel.
  • A kontroll vizsgálatot figyelemmel kísérjük.

Tárgyi feltételek biztosítása

 

  • A szakembereknek az SNI gyermekek fejlesztéséhez szükséges tárgyi fejlesztő eszközeinket felkínáljuk.
  • Szakkönyvek.
  • Fejlesztő szoba.

SNI gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése:

SNI gyermekkel érkező dokumentumok:

  • Szülői dokumentumok: egészségügyi ellátás, szakvélemények.
  • Pszichológiai, pedagógiai státusz dokumentumai: szakértői vélemény,a szakértői javaslat száma,irattári száma.
  • Fejlesztési terv, és egyéni fejlesztési napló./dokumentálása a gyógypedagógus által/

A SNI gyermek integrálásának gyakorlata/ folyamata:

 

  • A gyermek szakértői vizsgálatát előkészítjük
  • Tájékoztatjuk a gyermek szüleit az őket megillető jogokról
  • Az SNI gyerek kontroll vizsgálatát figyelemmel kísérjük
  • A gyermek sérüléséhez igazodóan a szakértői véleményben előírt szakirányú végzettségű gyógypedagógust alkalmazunk
  • Előkészítjük a gyermek óvodai fejlesztési tervét
  • Megszervezzük a rehabilitációs foglalkozásokat

 

IX. Inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás

 

Az inkluzív pedagógiai szemlélet érvényesülése a nevelés folyamatában

 

 

  • Valljuk, hogy a gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakozásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.

 

  • Minden gyermek más, ezért minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni.

 

  • Az inkluzív szemlélet a pedagógiai gyakorlatban egyénre szabottan, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódik.

 

  • Az inkluzív szemlélet gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze: a differenciálás amely segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni.

 

  • Fontos, hogy az óvodában nevelkedő minden gyermek számára biztosított legyen, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a leginkább tudjon kibontakozni.

 

  • A differenciálás érvényesüljön a célokban, feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában.

 

  • A differenciálás megtervezésének kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése. Ezáltal könnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb.

 

  • Óvodánk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből /és sajátos nevelési igényből/ adódó integrációs gyakorlatot valósít meg.

Integrációs gyakorlat

 

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek integrációja

 

  • Óvodánk kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik.

 

  • Óvodánk céljának tekinti a hátrányok csökkentését, a leszakadás megelőzését.
  • Tevékenységünkkel az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgáljuk.

  • Óvodánk megkülönbözteti az eltérő jellegű hátrányokat. Célja a hátrányokból adódó tünetek csökkentése a legmegfelelőbb módszerek megválasztásával.

 

Tehetséggondozás

 

Cél

A tehetséges gyermekek felismerése, zenei tehetségük kibontakoztatásának elősegítése, mozgáskészségük, ritmusérzékük, egyéb kompetenciaterület fejlesztése.

 

Feladat:

  • A kiemelkedő zenei adottságokkal rendelkező gyermekek önmagukhoz képest fejlődjenek.
  • A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, improvizációs készségének, mozgáskoordinációjának fejlesztése.
  • Mozgáskultúrájuk fejlesztése komplex módon a népi gyermekjátékok, hagyományőrzés által és a néptánc alapelemeinek megismertetésével.

 

Anyagkiválasztás szempontjai:

  • Arra törekszünk, hogy gazdagodjon érzelem és gondolatviláguk, látókörük, művészi ízlésük.
  • A játékosság, élményszerűség hassa át a tevékenységeket.
  • A tevékenységeknél figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, a kompetenciaterületeket.
  • Fontosnak tartjuk, hogy nemes, értékes zenei és játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára.

Feladatok – szociokulturális hátrány

 

  • A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: a gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása és feléjük szakmai alázattal való közeledés.

 

  • Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség

 

  • A gyermek érdekeinek szem előtt tartása

 

  • A szülői problémák jelzésének figyelembevétele

 

  • Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel

 

  • A kisgyermek megnyerése az együttműködés érdekében

 

  • Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal a kitartás növelése

 

  • A beilleszkedés fokozott előkészítése

 

  • A kisgyermek leválási nehézségének megértéssel történő elfogadása

 

  • A gyermekek kötődésének érdekében nagymértékű nyitottság közvetítése

 

  • Segítségkérés a gyermektől, a segítségnyújtás jól eső érzésének kifejezése

 

  • Lehetőségteremtés arra, hogy gyermekek alkothassanak szabályokat, a szabályok betartásának pozitív értékelése

 

  • Nevelési módszertani kultúra fejlesztése

Feladatok – ingerszegény környezet

  • A gyermek megismerése, annak megfigyelése, hogy a gyermek mely ingereket, milyen módon és milyen mértékben képes felfogni.

 

  • Az ingerkörnyezet egyes gyermekhez történő igazítása, a gyermekre gyakorolt hatásának nyomon követése, szükség esetén az ingerkörnyezet további alakítása

 

  • A gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő elfogadó, barátságos kulcsingerek kialakítása, gazdagítása

 

  • Gazdag, stimuláló ingerek alkalmazása az óvoda épületén belül /változatos színek, textúrák, gyerekek által készített rajzok, élményképek/

 

  • Változatos helyek biztosítása a kisgyermek számára, hogy kizárólag a sajátjuknak érezhessék, és territoriális viselkedésüket gyakorolhassák.

 

  • A gyermekek megismertetése a természet csodáival

 

  • A környezettudatos viselkedés megalapozása

 

  • A teljes személyiség fejlődésének elősegítése

 

  • A nevelési módszertani kultúra fejlesztése

Feladatok- érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód

 

  • Az óvoda alkalmazottaival együtt segítő-támogató körben áll a gyerekek körül a „bölcső szituációnak” megfelelően

 

  • Életkortól függetlenül ölbeli játékok kezdeményezése a gyermekekkel

 

 

  • Amennyire csak lehetséges, a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérés csökkentése

 

  • A gyermekek érzelmi állapotának követése, empatikus kapcsolatra, önvizsgálatra, személyre szabott útkeresésre ösztönzése

 

  • A nevelő, fejlesztő munka során törekvés arra, hogy a közös élmények örömét, érzelmi többletét a gyermekek átérezzék

 

  • Az elfogadás érzésének erősítése, a kötődő-szeretetképesség növelése

 

  • Minden kisgyermek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges

  • A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek felé

 

  • A tevékenységformák közül az egyes kisgyerek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal a kompetenciaélmény növelése

 

  • A kisgyerek igényeinek megfelelő lelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása minden gyermeknek

 

  • Az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára

 

  • A saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése

Roma nemzetiség integrációja

Célok:

 

Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése:

  • Az óvodába kerülő roma nemzetiséghez tartozó gyermekek közösségbe való beilleszkedésének előmozdítása.

 

  • Minden óvodás gyermek fejlesztésének alapja a gyermek személyiségállapotának megismerése

 

  • A személyiségfejlesztéshez az első interakciós tér, a szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében

 

  • Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű fejlesztéséhez

 

Elvek:

 

Alapelvek:

  • A nemzetiség kultúrájának – igény szerinti – megismertetése magyar nyelven folyik.
  • Az esélyegyenlőtlenség csökkentése.
  • Az előítéletektől mentes másság elfogadása, tolerancia, óvónői példamutatás.
  • A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok és az óvoda alkalmazotti köre, érzékenyen, nyitottan közeledik a roma nemzetiségi családok gondjai, problémái felé

 

  • A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között

Veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete:

  • A roma nemzetiségi gyerekek roma nemzetiségi mivoltának elismerése, megbecsülése
  • Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekszünk
  • A gyerekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük
  • Az egyéni bánásmód elvének érvényesítését velük kapcsolatban is kötelezőnek tekintjük
  • Az emberi értékességüket elismerjük és fejlesztjük

A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel:

Az alapelv érvényesítésére az óvodai nevelés komplex folyamatán belül kerül sor, ahol a „minden gyermek más” elve élő pedagógiai gyakorlat. „Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben nem kisebbségekről és nem többségekről van szó, hanem emberekről, gyermekekről.” /Bakonyi Anna/

A másság tisztelete:

 

  • A másság csak a normativitással együtt értelmezhető

Esélyegyenlőség:

 

  • Nem gondoljuk, hogy ugyanolyan tudástartalmat ugyanolyan módon kellene közvetítenünk minden roma nemzetiségi gyermeknek. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere lehetőségeket teremt ahhoz, hogy egyénre szabottan történjen a nevelési területek tartalmi feldolgozása és a tapasztalati úton történő élményszerzés lehetőségeinek megszervezése

 

  • Azt viszont gondoljuk, hogy a tudástartalmakhoz való hozzájutás esélyét minden roma nemzetiségi kisgyerek számára biztosítanunk kell

 

  • A roma nemzetiségi gyermek személyiségét tisztelet, szeretet, megbecsülés és elfogadás övezi

 

  • Az óvodai élet során számukra is biztosítjuk az óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók érvényesülését

 

 

  • A megfogalmazott alapelveink érvényesítése rájuk nézve is kötelességünk

 

  • Az esélyeik javítása érdekében nem élünk a pozitív diszkrimináció lehetőségével, helyette a sajátos szükségleteik kielégítését érezzük magunkra nézve kötelezőnek

 

  • Pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek felszámolására törekszünk

A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása:

 

  • A fejlődő személyiség fejlesztése mély pedagógiai alázatot, tapintatot, állhatatosságot, pedagógiai, pszichológiai felkészültséget, pedagógiai optimizmust igényel

 

  • A lassabban fejlődő gyermekek más érési szintet mutatnak. Tudásukat, attitűdjüket, képességeiket saját kereteiken belül megfelelő szintre emeljük.

 

  • Minden gyermek másként eredményes az egyéni haladásban

A tudáshoz való jog

 

A roma nemzetiség többsége nem tud élni a tudáshoz való jogával, nagy részük képzetlen és munkanélküli. Az elvek megfogalmazásán túl, a roma nemzetiségi gyermekeket a tudáshoz, mint a kompetencia egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni. Ebben a funkcióban látjuk a képzetlenség, a munkanélküliség spiráljának a megszakítását, valamint a társadalmi eredetű hátrányok transzformálhatóságának a leküzdését. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere olyan tudástartalmakból áll, amelyek felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket, új ismereteket emelnek be a nevelési-oktatási folyamatba, konvertálhatók az iskolai oktató munkába.

Feladatok:

 

  • A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.
  • Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés a testi, az értelmi- és szociális érettség kialakítása a sikeres iskolai beilleszkedéshez.
  • Egészséges életmódra nevelés.
  • Rendszeres kapcsolattartás a családdal, társintézményekkel (az esetleges Roma Nemzetiségi Önkormányzattal ha van).

 

  • A védőnőkkel való intenzívebb kapcsolat kiépítése: a védőnővel kapcsolatos bizalmas, együttműködési tapasztalatok felhasználása a kapcsolatteremtésben

 

  • Az óvodapedagógus és a szülők közötti kommunikáció fejlesztése: tervezett, tudatos, kezdeményező kommunikáció megvalósítása

 

 

  • A kapcsolat felvétele és kialakítása során szükséges figyelembe venni a cigány családok kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait és nevelési jellemzőit

 

  • Az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása

 

  • A képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése, szervezése során lehetővé kell tenni a cigánygyermekek gondolataikat oly módon fogalmazhatják meg, ahogyan számukra az leginkább kifejező, akár saját nyelvükön is.

 

  • A művészeti tevékenységekben tág teret kell engedni kreativitásuknak, sajátos élményeik kifejeződésének.

 

 

  • A családi nevelési környezet és az óvodai pedagógiai környezet közös pontjainak megkeresése, tudatosítása a saját pedagógiai gyakorlatban és közvetítése a családok felé.

Viselkedésmodifikáció alkalmazása:

  • A gyermekek sajátosságai közül a jó elemek kiemelése, ezen elemek terén elért eredményeik, sikereik felhasználása a kevésbé sikeres területek fejlesztésében

 

  • Érzelmeik mozgósítása, melynek leghatékonyabb eszköze a társak előtti pozitív megerősítés

 

 

  • Helyes viselkedésmintákat kell kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy rendkívül nehezen viselik a megszégyenülést.

A fejlődés várható eredménye:

  • A roma nemzetiséghez tartozó gyermek az iskolakezdésig szocializálódjon, a többséghez tartozó gyermekkel azonos eséllyel kezdje meg az iskolai tanulmányait.

X. Óvoda – iskola átmenet

A kompetencia alapú óvodai programcsomagban megfogalmazottak szerint: „átmenetnek nevezzük az egyed /egyéni életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a megszokott szocializációs térből való elmozdulást/ kimozdulást eredményez.”

Az óvoda – iskola átmenet pedagógiai koncepció szakmai alapelvei, tartalma:

 

  • Intézményünk az óvoda-iskola átmenet megvalósításának feladatait az átmenetek rendszerének elfogadásában értelmezi.
  • A nevelési, fejlesztési feladatok meghatározásában az óvoda figyelemmel van a gyermekek által korábban átélt átmenetek jellemzőire, az ebből adódó igény különbségekre.
  • Az óvoda-iskola átmenet megvalósítását a következő folyamatban érjük el:

 

  • a gyermekek befogadása
  • nevelés
  • személyiség-képességfejlesztés, képességszint megállapítás a DIFER mérőlapokkal, és a külső szakemberek által
  • az iskolai befogadás támogatása

Az óvodába történő befogadás családból:

Elvek:

  • Kompetens személyek a befogadásnál:

 

  • szülő
  • óvodapedagógus
  • dajka

 

  • Fontos a szerepelvárások tisztázása a szülőkkel

 

  • A lassúbb pszichés fejlődés ne legyen az óvodai felvétel gátja

 

  • A befogadás előkészítése az óvodába kerülő gyermekeknél is érvényesül

 

  • Óvodánk szem előtt tartja, hogy az óvoda elfogadása függ:

 

  • a családtól /mennyire készítették fel a gyermeküket, milyen az anya-gyermek kapcsolat/,

 

  • az óvónők személyiségétől,

 

 

  • a gyermek személyiségétől,

 

  • a gyermek előzetes elválási élményeitől,

 

 

  • a gyermek önállósági fokától..

 

  • Az óvoda figyelemmel van arra, hogy az elválás nehézségeit nem tudja teljesen kiküszöbölni! Ennek a ténynek a megjelenése törvényszerű és a gyermek önállósági törekvésének a kielégítését szolgálja.

 

  • A játék a megismerés és a fejlesztés eszköze, s egyben előkészít a tanulásra és az iskolai életre.

Feladatok:

 

  • Az óvodáskor életkori sajátosságainak mélyreható ismerete

 

  • Az élménypedagógia elveinek követése

 

 

  • A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése

 

  • Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel az óvodai élet megkezdése előtt

 

 

  • A beiratkozáskor a csoportszoba és az udvar megismertetése

 

  • A szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében:

 

  • napi óvodai élet bemutatása
  • átadás
  • búcsúzás körülményeinek megbeszélése
  • alapvető feladatok
  • Az óvodai nevelés törekvései
  • A csoport feltöltésének /befogadás/ütemezése

 

  • A szülőkkel való beszoktatás lehetőségének biztosítása

 

  • Kedvenc játék, holmi behozásának lehetősége

 

  • Kiemelt feladat: biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel fordulni a gyermekekhez

 

  • Az óvodapedagógus fő törekvése a befogadás folyamatában, hogy a gyermekek elfogadják

 

  • A szülőtől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás segítése az érzelmi bázis megteremtésével

 

  • A gyermek múltjának, élettörténetének, fejlődési és nevelési körülményeinek folyamatos megismerése, pedagógiai-pszichológiai elemzése a fejlesztéshez szükséges legmegfelelőbb módszerek megválasztásához.

 

  • A gyermek megfigyelése a befogadás időszakában:

 

  • miként szokta meg az új környezetet,
  • hogyan reagált a szülőtől való elválásra,
  • magára talált-e a játékban,
  • hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, dajkával,
  • hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába,
  • mi okozott számára örömet, vagy nehézséget,

 

  • A gyermekcsoport, ezen belül az egyes gyermek játékának megismerése. A gyermek játékfejlettsége jelzésül szolgál személyiségének általános és aktuális állapotáról. Ez alapot ad a gyermek további fejlődésének előkészítéséhez.

 

  • A gyermekek játékszükségleteinek kielégítése, miközben a játék örömforrása és személyiségfejlesztő hatása egyaránt megmarad.

Az óvodába történő befogadás bölcsődéből

 

A befogadás gondos előkészítését a bölcsődéből érkező gyermekeknél is érvényesíti az óvoda.

Óvodába kerülés

A kisgyermek szuggesztibilitásából következik, hogy nem nehéz nála elérni, hogy még jóval az óvodába kerülés előtt kedvet kapjon az új élethez.

A család legfontosabb feladata, hogy elősegítse a gyermek számára az óvodára való felkészülést.

Az óvónők feladata, hogy kellő empátiával kezeljék az óvodába fogadást. Tervszerűen, kellő időt hagyva, az egyéni bánásmódot alkalmazva, a nevelést segítőket is bevonva könnyítsék meg a gyermekek számára az óvodába kerülést. Az óvónő legyen a szülők segítségére, hiszen sok szülő számára gyermeke óvodába kerülése - főként a családból bekerülő gyermekek esetén-nehézséget okoz.

„Kiemelten érvényesítse az egyéni sajátosságok figyelembevételének didaktikai elvét!”

Beszoktatás

Az első találkozás az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Lényegesnek tartjuk – életkortól függetlenül - az egyénre szóló eljárásokat.

Ebben az időszakban mindenfajta érzelmi megnyilvánulást természetesnek kell tartani. A család és az óvoda együttműködésének első próbája, ahogyan együttesen segítenek, hogy a gyerek megtalálja helyét az óvodában. Régi hagyományunk, hogy a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt óráról-órára, napról-napra szoktatják be gyermeküket a szülők.

Ez az átmeneti időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, amíg a gyereknek erre szüksége van. Tapasztalatunk, hogy az a szülő, aki részt vesz gyermeke beszoktatásában, belülről is látja az óvoda életét, jobban megbecsüli az óvónő nevelőmunkáját. A közös indulás jó alapot teremthet a folyamatos, őszinte együttműködéshez.

 

Elvek:

Az óvodánk elfogadja, hogy a gyermek közvetlen környezete a családja, a nevelés döntő tényezője.

 

  • Minden egészséges, normális idegrendszerrel született gyermek sokoldalú, de nem mindenoldalú fejlődési lehetőség hordozója.

 

  • A szükségletek, az érdeklődés nem csupán az előfeltételei az óvodai nevelésnek, hanem egyben eredményei is.

  • Az óvodai nevelésünk kerüli az átlagpedagógia eszközrendszerének alkalmazását és felvállalja a differenciálpedagógia, a speciálpedagógia cél- és eszközrendszerét.

 

  • Az óvoda nevelőtestülete az elvek érvényesítése érdekében törekszik az alábbiakra:

 

  • nevelői rátermettség,
  • alapos elméleti felkészültség,
  • a meglévő pedagógiai kultúra fejlesztése,
  • a gyermekek mélyreható megismerése,
  • gyakorlat fejlesztett jártasság megszerzése.

 

  • Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet. A szülők ezen irányú kéréseit – gyermekeink érdekében – nem vállaljuk fel. Nem engedünk az iskolai nyomásnak sem. Egészséges, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort kívánunk biztosítani a ránk bízottaknak. Védjük gyermekeink testét, lelkét, értelmét a felesleges megterhelésektől.

 

Az iskolai élet megkezdésének támogatása

 

Elvek:

 

Kompetens személyek rögzítése:

Iskolára alkalmassá tétel: óvodapedagógus

Segítő: szülő

Iskolára késszé tétel: szülő

Segítő: tanító

Iskolássá tétel: tanító

Segítő: szülő

  • Óvodánk megfogalmazza az általános iskolai alkalmasság feltételeit a biológiai, pszichológiai, szociális alkalmasság tekintetében
  • Segítjük a szülőket az iskolára késszé tétel feladatainak megvalósításában
  • Feladatunknak tekintjük a gyermekek iskolára alkalmassá tételét
  • Célunk a tanulás alapkészségeinek megalapozása az alábbi képességterületeken:
    • szociális képességek
    • verbális képességek
    • testi képességek

  • Az óvodai nevelés az iskolára alkalmassá teszi a gyereket.
  • Ebből következően az általános iskolára való alkalmasság feltételeit kell megfogalmaznia:

 

a)      biológiai alkalmasság,

  • ép idegrendszer
  • ép érzékszervek
  • rendezett mozgáskoordináció
  • fejlett csont-és izomrendszer
  • tartalmilag ép beszéd

b)      pszichológiai alkalmasság,

c)      kialakult feladattudat,

d)     koncentrált, megosztott figyelem

e)      szándékos emlékezet,

f)       az analitikus-szintetikus gondolkodás elemei,

g)      szociális alkalmasság,

h)      empatikus közeledés a másik felé,

i)        közösségbe illeszkedés,

j)        szabálytudat érvényesítése,

k)      társak, felnőttek irányításának elfogadása,

l)        vezető, illetve vezetett szerepekkel való azonosulás,

m)    megbízatások elfogadása.”

(Kompetencia alapú óvodai nevelés a Rudolftelepi óvodában)

Az iskolára alkalmassá tétel folyamatában az alábbiakat érvényesítjük:

 

  • A feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét
  • A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megtervezésre a gyermekek fejlesztési programja
  • Az érés és a tanulás együtt alkotják a fejlődést
  • A fejlesztésünk során prioritást élvez a gyermek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása és a mozgás elsődlegessége.

Feladatok az átmenet megkönnyítése érdekében

 

  • Az iskola alapdokumentumainak, az alapozó szakasz moduljainak, készség-képességfejlesztési feladatainak megismerése.
  • A kompetencia alapú óvodai programcsomag gyakorlati programelemeinek alkalmazása az alapozó szakasz előkészítéséhez.
  • Szakmai együttműködés kezdeményezése a tanítókkal a nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében.
  • Tanítók fogadása az óvoda személyiség-képességfejlesztő tevékenységének megismertetése érdekében.
  • Hospitálás iskolai órákon
  • A gyermekek előkészítése az iskolai látogatásra
  • Iskolalátogatás a gyermekcsoporttal
  • A gyermekek meglátogatása az iskolában
  • Felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes gyermek iskolai alkalmasságáról.
  • Információs segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasságról.
  • Az óvoda értékeli az iskolával szemben támasztott elvárásait.

 

XI. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere:

 

 

XI. l. Óvodánk írásos dokumentumai:

-          Óvodai nevelés Országos Alapprogramja

-          Kisvakond Óvoda Kurityán és Tagóvoda Rudolftelep Helyi Pedagógiai Programja

-          Éves munkaterv

-          Értékelés, elemzés, látogatási terv.

-          Munkaközösség terve: kiemelt pedagógiai megfigyelések, bemutatók, hospitálások tervezése.

-          Minőségirányítási Program /egy részét tovább alkalmazzuk a partneri elégedettség mérésekhez/

-          Csoportnapló

-          A 3-8 éves gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció (ez a dokumentum szolgálja a roma nemzetiség gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztésének eredményeit is)

-          Felvételi, mulasztási napló: pontos adatkezelés naprakész nyilvántartás

-          Óvodai törzskönyv

-           Egyéni fejlődési naplók Rudolftelep

 

 

 

 

XI.2. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése:

 

Célja: A pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.

 

Területei: Dokumentumok ellenőrzése, elemzése, a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, értékelése.

 

Megfigyelési szempontok:

 

1)      Önállóság fejlődése, önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás) egyéni igények jellemzők.

2)      Játék: a gyermek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága, együttműködése a játékban, a gyermek helye a játszócsoportban, érzelmi megnyilvánulások.

3)      Szociális magatartás: beilleszkedés, önállóság, (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, kapcsolatteremtő képesség, együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok.

4)      Kommunikációs képesség: beszédhallás, beszédértés, hangok ejtése, szókincs, mondatszerkesztés, folyamatos beszéd, önálló történet elmondás képességének szintje.

5)      Kognitív képesség: vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóságok (alak, forma, szín, rész-egész viszonyok) keresztcsatornák fejlődése, észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása, gondolkodási műveletek, verbális, vizuális memória és a figyelem tartósság, terjedelem.

6)      Motoros képesség: nagy mozgások (tempója, ritmusa, iránya, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció, kezesség, testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, függőleges zóna, testrészek mozgatása)

 

A gyermekek fejlődési eredményeit folyamatában, egyéni módszer és eszköz megválasztásával követik az óvodapedagógusok. Az anamnézistől, az iskolakészültségi fokig.

 

 

XI.3. A gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése:

 

A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési, fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek.

A gyermekcsoport nevelési- tevékenységi programjának heti terve igazodik a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez spontán helyzetekhez, a feladatok egymásra épülnek, az egyéni képességfejlesztés érvényesülésével. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni.

Legfontosabb módszer a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése.

A gyermek megfigyelésének szempontjai alapján értékeli az óvónő a gyermek fejlődési ütemét, és határozza meg az további feladatait. A képességek még pontosabb vizsgálatához egyéni képességvizsgáló eszközt – DIFER-t- használunk. Bevezetjük 2013. szeptemberétől a Fabula Humán Szolgáltató Bt. által kiadott: A 3-7 éves gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációt, amely arra szolgál, hogy egy dokumentumon belül figyelemmel kísérhető legyen a gyermekek fejlődése az óvodai élete során. Ezen dokumentumok alapján félévenként tájékoztatjuk a szülőket gyermekük fejlettségéről, amelyet aláírásukkal igazolnak.

 

 

XI.4. A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése:

 

A program értékelésében óvodánk valamennyi pedagógusa részt vesz. A program elkészítése előtt, már egy hosszabb folyamatban beépítettük a gyakorlatba a tevékenységközpontú program elemeit, így a helyi elérhetőségeinket az eredményesség érdekében már a program készítésénél konkrétan meghatároztuk.

A helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése:

 

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, így az ellenőrzés és értékelés is az ő feladata. A munkaközösség vezető részvételét az értékelésben a működési szabályzat rögzíti. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítése, az elfogadott elvek számonkérése, mely alaposságot és körültekintést igényel.

 

 

A pedagógiai ellenőrzés területei:

 

-          a gyermekek fejlettségének értékelése- megfigyelés

-          az óvónői gyakorlati munka értékelése, szakmai kontroll

 

Az ellenőrzés és értékelés a dokumentációk vizsgálata, egyéni szóbeli értékelés, írásbeli értékelés, területi értékelés a nevelőtestületi értekezletek alkalmával.

 

 

 

XII: Képesség kibontakoztató Fejlesztő Program Rudolftelep

 

Integrációs programunk célja, hogy az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére, elősegítse. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk.

 

Az óvodák az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott Óvodai Integrációs Program alapján dolgoznak.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (9) bekezdés szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.

 

Óvodai integrációs programunk (óvodai IPR) célja, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, amelynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

 

A rendszer kereteit (az alábbi területeket) az intézményünk már saját nevelési programunknak megfelelően töltöttük ki tartalmakkal. A kiemelt szempontok mellett zárójelben a fejlesztés irányai szerepelnek.

 

Kiemelt területek

Szervezési feladatok

1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

 

A teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében.

 

 

 

 

Beóvodázási program:

A helyi önkormányzatok nyilvántartása alapján az óvodáskorú gyermeket nevelő családok felkeresése (január, május) az óvodázás előnyeinek, szükségességének felvázolása és a beóvodázás elvégzése és a minél hosszabb óvodai nevelés biztosítása.

 

Felelős személy: tagóvodavezető , IPR- munkacsoport

 

2.Integrációt elősegítő csoportalakítás:

Azokon a telephelyeken, ahol az óvodában egy összevont óvodai csoport működik (Rudolftelep tagintézmény), ott ez a tevékenység nem jelenik meg. Több óvodai csoporttal működő óvoda esetében a csoportalakítás elve annak szem előtt tartása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztásban vegyenek részt a csoportalakításban. A csoportok között a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányában való eltérés nem lehet több 25%-nál.

3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

Ennek érdekében rendszeres családlátogatást iktatunk be (Családsegítő Szolgálat)  azoknál a családoknál, ahol az óvodai hiányzás mértéke meghaladja az éves 250 órát

Jogszabályban meghatározott  igazolatlan hiányzás esetén az elsőfokú szabálysértési hatóság értesítése.

4.  A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

 

Az óvoda napi nyitvatartási ideje 9 óra.

 

Nevelőtestület együttműködése:

Rendszeressé tettük a team munkát (havonkénti megbeszélés) valamennyi munkatárs részvételével, amelyeknek része a félévenkénti értékelés a szülő felé, az esetmegbeszélések és a hospitálások.

Pedagógiai munka kiemelt területei:

l  Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést, részletes anamnézist készítünk a belépő gyerekről. Erre a tagóvodák által elkészített formanyomtatvány áll rendelkezésre.

 

l  Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) a nevelési tervben kapnak helyet. Munkánk ezen területének fejlesztését logopédus segíti.

 

l  Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) a nevelési tervben kapnak helyet. (2 hetenkénti pszichológusi konzultáció).

 

l  Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) a nevelési tervben kapnak helyet. Zöld-program, vitamin-nap, gyógytestnevelés, korcsolyázás, előadások a Szülő Akadémia program keretén belül (Családsegítő Központ, Pedagógiai Szakszolgáltató Központ szakemberei, védőnő).

 

l  Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése a nevelési tervben kap helyet (közösségi nevelés, szokások fejlesztése, életre nevelés).

 

l  Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) a nevelési tervben kap helyet. Egyéni-, mikro csoportos képességfejlesztő foglalkozások, zene-ovi, táncház, közös programok szervezése, Szülő Akadémia, Ovi-suli Akadémia.

A foglalkozások célcsoportjai:

Tehetséges és felzárkóztató foglalkozást igénylő gyerekek. A foglalkozások formája: egyéni és kiscsoportos foglalkozás. Ovi-suli Akadémia, játszóházi közös foglalkozások a szülők bevonásával.

 

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka:

l  Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése minden, illetve speciális probléma esetén az arra rászoruló gyermek esetében (a gyermek fejlődésének nyomon követése (3 havonta regisztrálása), szükség esetén szakorvosi – fogászat (évente 2 alkalom), fülészet, - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése.

 

l  Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás rendszeres elvégzése -havi rendszerességgel – folyamatos kapcsolattartás. A szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok biztosítása.

 

l  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, rendezvények látogatása).

 

l  A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában). Vöröskereszt karitatív tevékenysége és a Családsegítő Központ támogatása.

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal:

  • Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)

 

  • Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)

 

  • Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása. Hetenkénti fejlesztések (fejlesztő pedagógus, logopédus), Szülő Akadémia program keretén belül előadások, személyes konzultációk.

Óvoda-iskola átmenet

  • Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása)

 

 

  • Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása

 

  • Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása - preventív célú óvoda-iskola átmenetet elősegítő program - (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok)

 

  • A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében

 

A képességfejlesztés területei:

Kommunikációs képesség (beszédfejlesztés):

  • Bábozás, mesedramatizálás
  • Versek, mondókák, mesék, dalok tanulása
  • Szituációs (kommunikációt fejlesztő) játékok
  • Élmények meséltetése (az ingerszegény környezetből  érkező gyermekeket változatos élményhez juttatjuk – séták, kirándulások, színházlátogatás, múzeumlátogatás, vadas park stb.)

 

Kognitív képesség:

  • Vizuális percepció fejlesztése
  • Formaészlelés fejlesztése

 

 

  • Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése
  • Hallási figyelem, hangdifferenciálás fejlesztése
  • Beszédmegértés
  • Vizuális, verbális, akusztikus emlékezet fejlesztése
  • Elemi számfogalmak, matematikai készségek kialakítása, megalapozása
  • A megismerő funkciók fejlesztése
  • Gondolkodásfejlesztés (rendezés, soralkotás)
  • Akusztikus figyelem (hangfelismerése, tárgyak hangja)
  • Vizuális figyelem (rejtett alakzat kontúrozása, figura-háttér feladatok, vonalkövető útvesztő feladatok)
  • Tartós figyelem fejlesztése.
  • Vizuális zártság – „Mi hiányzik?” játék. Hiányzó képek kiegészítése.
  • Vizuális időrendiség felismerése
  • Vizuális ritmus
  • Alaklátás és formaállandóság

 

Orientációs képesség:

 

  • Téri helyzetek, irányok észlelése
  • Percepciós gyakorlatok
  • Finommotorika fejlesztése
  • Egyszerű forma és ritmus felismerése, és reprodukálása
  • Emlékezet, képzelet fejlesztése

 

Kreatív képesség:

  • Vizuális zártság – „Mi hiányzik?” játék. Hiányzó képek kiegészítése.
  • Vizuális időrendiség felismerése
  • Vizuális ritmus
  • Alaklátás és formaállandóság

 

Motoros képesség:

  • A szem – kéz – láb koordinációjának fejlesztése
  • Testséma fejlesztés
  • Testrész funkcióinak ismerete
  • Keresztcsatornák fejlesztése

Szociális képességek:

  • Énkép, én tudat
  • önismeret
  • Érzelmi, akarati élet
  • Önérvényesítés
  • Szabálytudat
  • Feladattudat
  • Magatartási minta

 

 

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

 

 

  • Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

 

  • A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása

 

  • Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon

 

  • Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása

 

  • Szülői munkaközösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. Mihály napi vásár, Állatok világnapja, Márton napi rendezvény, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Pünkösd, Anyák napja, stb.

 

  • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása

Intézményi önértékelés, eredményesség:

l  Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján

 

l  Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján.

A hátrányos, HHH helyzetű gyermek integrációs nevelésének alapelvei:

A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer

 

  • hangulatosan berendezett csoportszoba és udvar

 

  • tárgyi eszközök biztosítása a fejlesztésekhez

 

A gyermekek helyes gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

 

l  az eltérő egyéni igények kielégítése

 

l  az éhesen érkező gyermekek étkeztetése a folyamatos  tízóraiztatással

 

l  a személyes intimitás védelme WC használatkor, és más esetekben, ha a gyermek igényli

 

l  a különböző családi háttérből érkező gyermekek helyes higiénés és étkezési szokásainak kialakítása

 

l  személyes gondozottság kialakítása

 

l  fontos a hátrányos környezetből érkező gyermekek számára ezeken felül a mozgás és pihenés összhangjának megteremtése, és egy helyes élet, biológiai ritmus kialakítása.

 

l  az egyéni eltérésekre épülő, de életkoruknak megfelelő terhelést adjunk a gyermekeknek

 

l  fejlődésüket mindig önmagához mérjük, és a kis lépéseket is becsüljük meg, dicsérettel jelezvén a gyermeknek, hogy sikerélményhez juttassuk.

A családok bevonása az óvoda életébe:

Programunkban minden szülői részvételt szívesen fogadunk, nem lehet azonban az óvodai nevelésben az óvodapedagógus szerepét a segítő szülővel behelyettesíteni.

A szülők felelősségérzete megnő az által, hogyha bevonjuk őket az óvoda életébe, megtapasztalja az óvodapedagógus felkészültségét, a gyermek fejlesztésére tett erőfeszítéseket, és hogy családjával szemben nincsenek előítéletek. Az óvodapedagógus sok- sok információt szerezhet a családokról, a gyermek otthoni hátteréről. Ez segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermekek egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklődését, erősségeit, valamint a szülők gyermekekkel szemben támasztott elvárásait.

Az őszinteség, a segítőkész emberi hangnem bizalmat kelt a hátrányos helyzetű szülőkben, különösen, ha látja, és tapasztalja, hogy gyermekét elfogadják.

A cigány családok szokás és értékrendje különböző, ám az a szülő, aki már maga is járt óvodába, onnan pozitív emlékei vannak, szívesen engedi a saját gyermekét is, és örömmel fogadja az óvodapedagógus instrukcióit.

Tegyük az óvodát olyanná számukra, hogy szívesen fogadják tanácsainkat, azt látván, hogy mi sem teszünk különbséget, és szívesen és szeretettel neveljük, oktatjuk gyermekeiket.

Az IPR fenntarthatósága és mutatói:

Célunk azon mutatók meghatározása, amelyek segítségével az IPR fenntartható mivolta mérhetővé és ezáltal szabályozhatóvá válik. A fenntarthatóság számunkra nem csak a kizárólag negatív hatást gyakoroló szegregált nevelés ellentéteként, hanem a vele szembeni optimális alternatívaként jelenik meg. Mi a fenntarthatóság alatt részben a szegregált nevelés negatív következményeinek elkerülését értjük, de figyelmet kívánunk fordítani a pozitív hatások elemzésére, illetve ezeknek a hatásoknak a felerősíthetőségére. Számunkra az IPR a szegregáció felszámolásának egyik legfontosabb területe.

 

A fenntarthatóság fogalma:

l  Az első megközelítésünk szerint a fenntarthatóság olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy kockáztatná a jövendő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére.

 

l  A második megközelítésünk szerint a fenntarthatóság társadalmi aspektusai jelentősebbek, mint az egyéb aspektusok, nézetünk szerint kiemelt hangsúlyt a fenntartható fejlődésben a helyi lakosság számára keletkező társadalmi hasznoknak és elégedettségének kell kapniuk.

 

A fenntarthatóság szempontjából fontos az összetett szemlélet és a hosszú távú gondolkodásmód, valamint a megfelelő ellenőrzés, szabályozás és management. A megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek által alkalmazott management technikák lehetővé teszik számunkra a fejlesztést és a káros hatások megelőzését.

A fenntarthatóság indikátorai:

Kérdés: melyek azok a mutatók, amelyek hatékonyan alkalmazhatóak a fenntarthatóság vizsgálatában:

 

  • mennyire tartjuk fontosnak az adott mutatót a fenntarthatóság szempontjából,
  • általánosan alkalmazható-e a mutató a fenntarthatóság mérésére
  • számszerűsíthető-e az adott indikátor vagy sem

 

Eredményességi mutatók:

 

  • beóvodázási arány,
  • hiányzás csökkenése,
  • iskolakezdés megfelelő időben,
  • normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás,
  • szabad iskolaválasztás érvényesülése, körzetbe tartozó iskola preferálása.
  • iskolaérettség elérése

 

 

Indikátortáblázat