XIII. Az intézmény helyi sajátosságai Rudolftelepen

Jó gyakorlat átvétele

A projekt módszer adaptálása-jó gyakorlatként-az intézmény tevékenységközpontú helyi pedagógiai programjába

 

 

A gyermekek a kreatív tevékenységeik által kompetenciákat alapoznak meg, melyek elengedhetetlenek az ismeretszerzéshez, és tanuláshoz. A projektekkel, mint pedagógiai módszerrel kiválóan és komplexen fejleszthető a kreativitás és tanulható az egyes kompetenciák sikeres alkalmazása. Ezt építjük be mindennapi tevékenységeinkbe, nevelési céljainkba.

A projekt módszerrel kapcsolatos fogalmak:

 

Kreativitás: új gondolatok gyakori képzésére való képesség (hajlam). A: alkotóképesség, a tapasztalatok újszerű átszervezése és újítási képesség jellemzi. L: lélektanilag szellemi alkotásra való képesség, alkotóképesség. Divergens gondolkodással (mire használható még a konzervdoboz?), vagy konvergens gondolkodással (mi a különbség az alma és szilva között?) közelíti meg célját. Az alkotás fázisai: a feltárás, keresés, lappangás, elfektetés, megvilágosodás, kidolgozás, igazolás. Felnőtt korban ezek a képességek tréninggel a fokozhatók.

 

Kreativitás fokozás módszerei: elmélkedés, koncentráció, meditáció, kontempláció (szemlélődés) stb. egyéni (részben misztikus) utak, továbbá a brainstorming és más csoportos módszerek. L: meditáció elmélkedés, ill. irodalmi fejtegetés.

 

Projekt: A köznyelvi értelmezésben valamely komplex feladat elvégzésének feltételeit, eszközeit, folyamatát, módszereit meghatározó terv. A téma, a feladat-rendszer az élet bármely területéről származhat; nagyságát, bonyolultságát, időigényét tekintve nagyon különböző lehet: a városrendezéstől a folyószabályozáson, egy ház felépítésén át, egy önkormányzat oktatáspolitikájának kidolgozásán keresztül, a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek szociális ellátásának megszervezéséig.

 

A pedagógiai projekt: Általában a gyakorlati életből származó komplex téma, probléma megoldásához, feldolgozásához szükséges célok, tevékenységek, eszközök, módszerek, eredmények együttese. A téma, a probléma meghatározásától kezdve a folyamat egészében a produktum, eredmények létrehozásában a diákok érdeklődése és önállósága a döntő. A pedagógus, a szülők, a külső szakértők és más közreműködők feladata ennek az önállóságnak a segítése.

 

A projektek témája, időtartama, a feladat bonyolultsága nagyon különböző lehet, illetve bármi, ami a projektben résztvevőket érdekli. A projekt időtartalma előre nem meghatározott (foglakozhatunk egyetlen óráig is egy témával). A téma sokoldalú megközelítése, a rendszerszerű önálló tevékenységek és valamilyen produktum létrejötte teszi projektté a munkafolyamatokat.

 

 

 

A kreativitás és a projekt módszer összefüggése:

A kreativitás valamilyen szinten mindenkiben, minden gyermekben, minden felnőttben jelen van. Alkotásra mindenki képes vagy képes lenne, de ezzel nem tud élni, mert nincs tudatában. A tudatosítás lehet direkt, indirekt, vagy akár véletlenszerű, de egy közös jellemzője: lehetőséget teremt az egyénnek az önfejlesztére, gyakorlásra. Az alkotóképesség kibontakoztatásához szükségesek:

a megfelelő körülmények,

megfelelő közeg, ideális fejlesztő környezet;

a támogató, segítő felnőttek: szülők, pedagógusok.

 

Az a felnőtt, aki nemcsak észreveszi a fejleszthető kreativitást, hanem meg is találja a legjobban megfelelő fejlesztő módszereket és eszközöket, jó úton halad. A módszerek és eszközök tárháza minden óvodapedagógus birtokában van, aki:

innovatív, a gyermekek fejlődését tartja szem előtt, képes megteremteni a fejlődést támogató környeztet.

 

Mindezekre azért van szükség, mert maga az alkotóképesség, kizárólag tevékenység folyamán fejlődhet. Hogyan szervezzük a tevékenységeket? Hívjuk segítségül a pedagógiai projektet, melynek alkalmazásával meggátoljuk a kreatív gondolkodást gátló tényezőket: a túlzott merevséget és az elsietett megítélést.

A kreativitás fejlesztés során, e pszichikus tényezők fejlesztésére törekedve mozgósítjuk a gyermek kompetenciáit. Így kerül szoros szimbiotikus kapcsolatba a kreativitás a projektek megvalósítása során a kompetenciák megalapozásával. A projektekben megvalósuló elemek:

 

A fejlődési szinteknek megfelelő fejlesztés:

Az egyéni eltérésekre épül. Figyelembe veszi a gyermek: érdeklődését, tapasztalatát, szükségleteit, belső pszichikus feltételeit, különbségeiket. Ebből következik, hogy minden gyerek más-más kérdést, problémát vet fel, és más-más problémára, kérdésre keresi a megoldást, a választ.

Egy egészen más kontextusban - XXI. század nevelési, oktatási koncepcióinak tekintetében - mindezek a kompetenciák fejlesztését jelentik számunkra. A projektek megvalósítása során illetve a kreatív tevékenységek révén az általános kompetenciák mozgósítása természetessé válik, így kapcsolódik össze a kreativitás és kompetencia.

Projektek:

Személyes

kompetenciák

Szociális

kompetenciák

Kognitív

kompetenciák

Általános kompetenciák:

Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal

Képi információ feldolgozása

Szociális interakció

Rendszerelemzés és tervezés

Információkezelés

Társas érzékenység

 

IKT

Felelősségérzet

 

Forráskezelés

Szervezőképesség

 

A kommunikáció értékelése

Döntéshozatal

 

 

Érvelés

 

 

Vita

 

 

 

 

A projekt- módszer megvalósítása:

A projekt módszerben a gyermekek előzetes ismereteire építve teremtjük meg a konstruktív tanulást segítő környezetet, támogatjuk a tanulási folyamatot. A pedagógiai projektnek, mint módszernek neveléselméleti alapelvei vannak, melyre épülve az ismeretszerzést ezen belül a kompetenciák fejlesztését az alábbi összetevőkre építhetjük, melyekben tetten érhető a kreativitás fejlesztésének lehetősége.

 

Célszerű tevékenység – tevékenység során szerzett ismeret: kreativitás a tevékenység elvégzése, és a szerzett ismeretek felhasználása.

 

 

Problémamegoldás – Kreativitás fejlesztése: a probléma felismerése, megfogalmazása, önálló javaslat megfogalmazása és kipróbálása

• Gyermeki (tanulói) szükségletei – kielégületlen szükségletek disz-komfort érzést eredményezve akadályozzák a tanulást

• Gyermekek (tanulók) érdeklődése – egyéni érdeklődésnek megfelelő aktivizációs szint: kihívás

 

A projekt alkalmazásának lépései:

 

  • Kiválasztás: cél, téma - kreativitás fokozás

  • Tervezés: ki? mit? mikor? hol? – kreativitásfokozás és kompetenciák mozgósítása

  • Kivitelezés: Megváltozott szerepek – kompetenciák fejlesztése, kreatív megvalósítás

  • Zárás, értékelés előre eltervezett formában (tervezéskor megjelenő) és kritériummal. Mindezek akár beemelhetők, beilleszthetők egy pedagógiai portfólióba is, mely segítségével a gyermekek bemutathatják és nyomon követhetik „fejlődésüket”.

A projekt során a gyermekek szabadsága mellett véghezvihető az indirekt tanulás szervezés, illetve a projekt tevékenységei során a kompetenciák fejlesztésén túlmenően megvalósul a konstruktív ismeretszerzés.

 

A projekt integrál:

• tevékenységet,

• képességet,

• egyéni tapasztalatot, élményt, megfigyelést,

• vizuális, akusztikus, verbális, multi szenzoros ingereket,

• érdeklődést, aktivitást és motiváltságot az együttműködésen keresztül.

 

Mindezeket egyben nevezhetjük: kompetenciák fejlesztésének a kreatív tevékenységek folyamatában.

 

 

A projekt tervezése

 

A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában valamilyen cél, vagy probléma áll. Minden projekt végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák  konkrétan és rendkívüli gazdagságban jelennek meg. A projekt tervezése két síkon történik: az első az egész folyamatra vonatkozik, amelynek során meghatározott készségeket, kompetenciákat akarunk alakítani, meghatározott ismeretekhez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket – ezek kapcsolódnak a konkrét témához a projekthez az Országos Alapprogram követelményeihez, az éppen aktuális csoport és egyéni fejlesztési feladatokhoz. A tervezés másik síkja az egyes projektek során megvalósuló tevékenységek - azokhoz speciálisan kapcsolódó ismeretek, készségek, kompetenciák - megtervezését jelenti.

 

Kompetenciák és megjelenésük a projektekben:

Személyes kompetenciák

 

 

„ön”- önellátás, önvédelem, önszabályozás, önfejlesztés….

 

Megjelenés a projekt megvalósítása során:

 

az „én” részvétele a tervezésben, kivitelezésben: döntési kompetenciák, konfliktuskezelő kompetenciák alkalmazása a projekt tevékenységeiben.

Szociális kompetenciák

 

 

  • Szociális kommunikatív képességek,
  • együttélési képességek,
  • érdekérvényesítés képességei

 

Megjelenés a projekt megvalósítása során: Kommunikáció: egyénnel, csoporttal, kortárssal, felnőttel a tervezés és megvalósítás során. Alkalmazkodás a tevékenységekben, a másik – érveinek, tudásának – elfogadása, megismerése konvertálása önmagam javára Ha a saját ötlet, terv megvalósul az már egyfajta érdekérvényesítés. Egyéni emocionális beállítódás alapján szükség szerint az érdekérvényesítés fokozható.

Kognitív kompetenciák – Projekt sikeres megvalósításához szükséges képességek

 

 

Kommunikatív kompetencia képességei:

 

anyanyelv, beszéd, fogalmazás, olvasás, ábraolvasás, ábrázolás

 

 

 

Gondolkodási kompetenciák:

 

 

konvertáló képesség (meglévő átalakításával újat hoz létre) rendszerező képesség (információk, viszonyok felismerésével újat hoz létre) logikai képesség (összefüggések felismerésével hoz létre újat) kombinatív képesség (a meglévő tudás alapján szóba jöhető variációk alapján …)

 

 

Tudásszerző kompetencia:

 

ismeretszerző képesség összefüggés-kezelő képesség problémamegoldó képesség alkotóképesség

 

 

 

Tanulási kompetencia:

ismeretelsajátító képesség

  • képességfejlesztő
  • készségfejlesztő



Kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd:

Támogató pedagógusi attitűd:

 

Minden nevelési program elmélete mögött az a fejlődéspszichológiai elgondolás áll, hogy minden egészséges gyermek fejlődése előre megjósolható úton halad. Ezt figyelembe véve kínálnak a programok életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő tevékenységeket. A foglalkozások és a kompetenciák fejlesztésének tervezésekor a pedagógusnak szem előtt kell tartania a gyermekek fejlettségi szintjét, így törekedvén arra, hogy elkerülhetővé váljon a kudarc és frusztráció. Ennek megvalósulása úgy érhető el, hogy minden kisgyermek a saját fejlettségi szintjének megfelelő kihívással kerüljön szembe. A kihívások megteremtéséhez, a tanulói környezet megfelelő kialakításához, ezek szükségszerű pedagógusi változásához szükséges ismerni minden innovatív pedagógusnak a változás tereit, lehetőségeit:

 

  • módszertani ismeretek;
  • pedagógusi szerep változások;
  • tanulói környezet alakítása;

 

illetve elengedhetetlen elismerni, hogy a gyermekek mindezek hatására képesek önálló ismeretszerzésre kompetenciáik mozgósításával. A fenti három tényező az alábbi egységet képezi:

 

 

A csoportszoba környezetének, a pedagógusi attitűd megváltozásával képes a pedagógus rejtett irányítással hagyni a gyereket: maga éljen meg, éljen át dolgokat. A csoportszoba fizikai átalakulása lehetővé teszi, hogy a különböző tanulási technikák, módszerek – kooperációs technika, csoport munka, páros munka, együtt dolgozás, egyéni feladatvállalás – nagyobb áttekinthetőséggel, akár egy időben több mikrokörnyezetben és csoportban megvalósuljanak. A tevékenységek színterei a

tevékenységközpontok, ahol az „átalakult” pedagógusi szerepkörrel hatékony fejlesztési folyamatok valósíthatók meg.

 

A támogató pedagógusi attitűd elemei:

 

A facilitátorként működő pedagógus szerepe jobban érvényesül, ha maga a környezet is támogatja a pedagógust abban, hogy képes legyen hagyni a gyermeket, hogy saját maga élje át, tapasztalja meg, próbálja ki az általa (gyermek) eltervezett tevékenységet. Saját maga fogalmazza meg, mire van szüksége és ezek alapján képes legyen - segítséget kérni, kooperálni, kipróbálni az eltervezett cselekvéssorokat… - a kompetenciák mozgósításával tevékenyen részt venni az ismeretszerzés folyamatában. A jó facilitátor:

Képes az életkori sajátosságokat figyelembe vevően tevékenykedni

Az eszközök használata során együtt van jelen azok ötletessége és egyszerűsége

Engedi, hogy a tevékenységben résztvevők csoportja saját maga hozza meg szabályait

A tevékenység során a résztvevők keresik a „tudás forrását”, mindezt képes önmagáról elutasítani és a felmerülő problémák megoldására ösztönzi a résztvevőket

Engedi a gyerekeknek is, hogy maguk alkossanak szabályokat, melyeket kipróbálnak és a kipróbálás után engedi, hogy maguk módosítsák azokat

Teret hagy – időben és térben

Tisztában van minden elhangzott szó fontosságával

Elfogadja, hogy minden élmény –jó, rossz, semleges – magában hordozza a tanulás lehetőségét

Elfogadja, hogy az is aktív, aki passzív

Elfogadja, hogy az egyéni megoldások is a közös célt szolgálják

Elfogadja, hogy több jó megoldás lehet

Betartja a fokozatosságot

Feladatadása során érthető és világos instrukciókat ad: ezek teljes szabadságtól a teljes kötöttség meghatározásáig terjedhetnek

Felkészült az előre nem látható eredményekre

 

Így a pedagógus a folyamat főszereplőjéből annak rendezőjévé válik.

 

A hatékony ismeretszerzés elősegítésének elemei:

 

  • a pozitív megerősítés használata
  • célzás és visszajelentés
  • kooperatív tanulás
  • csoport klímája (barátságos)
  • tevékenységre fordítható idő
  • tevékenységek szervezésének segítése

 

 

 

Mindezeket a pedagógus alkalmazza, alakítja ki, szervezi meg, miközben jó facilitátorként engedi érvényesülni az egyént: ismereteit, emócióit, viszonyulását: a témához, a résztvevőkhöz. Így minden tevékenységben lehetőséget teremt a kompetenciák fejlődésére. Új pedagógusi kompetenciák, megváltozott attitűdök szükségesek, hogy a gyermekek kompetenciái fejleszthetőek legyenek. A pedagógusi attitűd összetevői:

 

  • A fejlesztésre való motiváltság
  • A gyermekek iránti attitűd
  • A pedagóguspálya iránti elhivatottság
  • Az önmagához való viszony (énkép)
  • Az  óvodai neveléshez való viszony

 

 

 

A pedagógusi kompetenciák fejlesztésének szükségessége:

 

  • Pedagógiai kultúra változásának felismerése
  • Humán és tárgyi környezet megváltozásának felismerése
  • Tevékenység változás
  • Mit? Hogyan? Kivel?
  • Miért?

 

 

Mit tud a pedagógus?

  • Tisztában van a gyerekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan lehetőségeket teremteni, amelyek elősegítik a gyerekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését.

 

  • Ismeri a gyermekek eltérő ismeretszerzési képességeit, megközelítésmódját, s ezekhez igazodó helyzeteket teremt.

 

 

  • Tanulásszervezési stratégiák széles körét ismeri és alkalmazza, amelyek előmozdítják a kritikus gondolkodás a problémamegoldás fejlődését.

 

  • Elfogadja az egyéni és csoportos motiváció jelentőségét és képes olyan környezet kialakítására, amely kedvez a pozitív társas interakciónak, a tevékenységekben való aktív részvételnek és az önmotiválásnak.

 

 

  • Kommunikációja több rétű és mintaadó: a szóbeli, nonverbális és médiakommunikációs

 

  • A fejlesztést metodikai ismereteire támaszkodva tervezi.

 

 

  • Reflektív gyakorlati szakember, aki képes értékelni saját döntéseinek és cselekvéseinek másokra gyakorolt hatását.

 

  • Sikerének zálogaként éli meg, hogy képes kapcsolatot teremteni kollégáival, a szülőkkel és más közvetlen partnerekkel annak érdekében hogy a gyerekek számára kedvező feltételeket teremtsen és ismeretszerzésüket elősegítse.

 

Mindezek megvalósításához szükséges a szemléletváltás, olyan attitűdök kialakítása, melyek segítik a fent felsorolt összetevők együttes megvalósítását.

A pedagógus munkájának során sémák, intuíciók, tudásrendszerek, alakulnak ki, amiknek segítségével a pedagógus szinte automatikusan hozza a döntéseit. Az intuitív jellegű cselekvés az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok kölcsönhatásaként alakul ki. A gyors döntéshozatal lényegében intuitív folyamat, amely a rejtett tudásra épül. A kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd kialakításakor elsődleges célunk azon rejtett tudás felszínre hozása, tudatosítása, mely ezt a támogató attitűdöd alapozza meg. Ezek az ismeretek segítenek a pedagógusnak, hogy ne sztereotip megoldásokat alkalmazzon, hanem előtérbe engedje a gyermeki próbálkozást, tevékenységet a megoldás érdekében.

A jó gyakorlat átvétele során az átvevő pedagógusok képesek lesznek a kapott gyakorlati ismeretek alapján átfogalmazni elméleteit, azaz: pedagógus szemlélet átalakításának eredményeképpen és saját motiváltságának hatására új elemeket beemelni munkájába, illetve az addig megszokott összetevőket más kontextusba emelve újabb területeken alkalmazni.

 

 

Elfogadott pedagógusi alapképességek:

 

 Feltétel nélküli elfogadás

 Empátia

 Kongruencia

 

 

Pedagógiai képességek:

 

 Kommunikációs ügyesség

 Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár

 Gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás képessége

 Erőszakmentes, kreatív konfliktusmegoldás

 Együttműködés igénye és képessége (szülőkkel, gyerekekkel, kollégákkal)

 Pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége

 A pedagógus mentális egészsége

 

Gyakorlati készségek:

 

1. Tervezési készségek

2. Interaktív szakasz

 

 Tevékenység tervezési készségek

 Tevékenység indítás

 Tevékenység célmegtartása

 Pedagógusi- gyermeki interakció és kommunikáció készségei

 Tevékenységek szervezésének készségei (egy időben több)

 Csoport és egyéni munka irányításának készségei

 

3. Megfigyelési- elemzési, értékelési és transzformálási készségek

 

 

Új gondolkodásmód kialakulásának eredményeképpen a pedagógus más módon képes szervezni a tevékenységeket: nem a fejlesztéshez választja a tevékenységet, ha nem a tevékenységben találja meg a fejlesztési lehetőségét. A felismerés mellett, hogy a gyermek a tevékenységgel tanul, megismer, természetessé válik számára, hogy nem ő a tudás kizárólagos átadója, szabályok alkotója. Nekünk most az a célunk, hogy törekedjünk olyan attitűdök kialakítására, melyek segítik a pedagógust oktató, nevelő munkájának hatékony elvégzésére.

 

A támogató pedagógusi attitűd kialakítására való törekvés tulajdonképpen innovatív törekvésnek tekinthető a pedagógus részéről. A megújulásra való nyitottság feltételezi, hogy a pedagógus az alábbi személyiségjegyeket hordozza, illetve azok alakításán munkálkodik:

 

  • Problématudat, vagyis rendelkezik azzal a képességgel, hogy felismeri a problémát, rátapintsanak az előre megadott megoldások gyengéire és megkérdőjelezzék a meglévő, magától értetődő válaszokat.

 

  • Újszerű kérdések felvetésének képessége, vagyis képes egy-egy hagyományos kérdésfeltevés átfogalmazására, hogy új kérdések, új ismeretek számára nyithasson utat.

 

 

  • Lényeglátás, vagyis rendelkezik azzal a képességgel, hogy azonnal a dolog lényegéig hatolnak, és nem vesznek el a részletekben.
  • Elemző és szintetizáló képesség: képes a felvetődő kérdéseket elemeire bontani. Képes az így megfogalmazott részproblémák, és a távolabb eső tapasztalati területek között kapcsolatot, összefüggéseket találni.

 

  • Ötletgazdagság: Képes valamilyen probléma felismerése, lehatárolása után ötletek sokaságát felsorakoztatni a megoldások érdekében.

 

 

  • A gondolkodás rugalmassága: Képes arra, hogy az egyszer elfogadott gondolatmenetet elvesse és másik út felé forduljon.

 

  • Eredetiség: képes arra, hogy újszerű, szokatlan gondolati, gyakorlati utakon járjon

 

A tevékenységközpontok szerepe a kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd kialakításához:

A jó gyakorlat átvételének nem feltétele a tevékenységközpontok megléte, de elősegíti a hatékony pedagógusi munkát, pedagógusi képességek, gondolkodásmódok átalakítását. A csoportszobák berendezésénél egyértelmű szempont több tevékenységközpont kialakítása. Fel kell mérni a helyi adottságokat — pl. a termek nagysága — és lehetőségeket a központok kialakításának. Ezek elkülönült területek, számos játékra és felfedezésre serkentő eszközt, anyagot tartalmaznak. A központokat a csoportban dolgozó óvónők alakítják ki, de méretük, arányuk a gyermekek igényeinek megfelelően bármikor változhat, módosulhat. A jól megtervezett környezet elősegíti a beilleszkedést, az önállóságot, a komplex játékot, a tervszerű fejlesztést és a kompetenciák fejlesztését. Az elhelyezett eszközök használata nem kötődik egyértelműen az adott központhoz, a gyermekek ezeket a játékuk tartalmának és a csoportban kialakított szabályoknak megfelelően bárhol használhatják. Döntési kompetenciáját erősítve kreatívan használhatja fel az egyes eszközöket. Az eszközök tárházának bővítésére kiváló lehetőséget biztosítanak a családokban már nem használt tárgyak, háztartási, konyhai eszközök, ruhadarabok, kiegészítők, felnőtt és gyermek szerszámok, játékeszközök. A kelléktár nélkülözhetetlen elemei a gyermekekkel közösen tervezett és készített játékok. Szociális kompetenciák, kommunikációs kompetenciák fejlesztése a tervezéstől a kivitelezésen át valósul meg. Az eszközöket a gyermekek szabadon, elképzelésüknek megfelelően használhatják. A csoportszobában biztosítsunk helyet az aktuális projekthez, témához kapcsolódó gyűjteményeknek, folyamatábráknak, térképeknek és egyéb szemléltető eszközöknek.

A központok tevékenységeinek megvalósítása során a pedagógus attitűdje valós folyamatokon keresztül változik: lehetőséget teremt az együttműködésre az 12

együttműködtetésre, az alkalmazkodás megtanulására. Nem csak a gyermekek élik meg a közös tevékenységek eredményeit és örömét, a döntés felelősségét. A megváltozott pedagógusi szerep jobban elősegíti a gyermekeket, hogy jobban megtanuljanak koncentrálni, fejlődjön képzelőerejük, problémamegoldó gondolkodásuk, kipróbálják ötleteiket, viselkedésformákat gyakorolhassanak. Hangsúlyos szerepet kap az önálló tanuláshoz szükséges kompetenciák alapozása, a szándékos figyelem, a türelem, a kitartás, a siker- és kudarctűrő képesség alakítása.

 

Lehetőség szerint a tevékenységközpontok kialakítása az alábbiak szerint történik:

 

Családi és szerepjáték központ

 

A gyermekek nap mint nap más élménnyel, tapasztalattal érkeznek az óvodába. A szerepjáték központ az elsődleges helyszíne az élmények újraélésének, az események feldolgozásának. Helyzeteket, eseményeket idéznek fel, melyekben utánozzák családtagjaik, ismerőseik, azaz a felnőttek és gyermekek viselkedését. Lehetőségük van különböző helyzetek kialakítására, megélésére egyénileg, párban vagy csoportosan is. Az itt megvalósuló tevékenységek, játékok elsősorban spontán szerveződő tevékenységek. A kompetenciák fejlesztésének érdekében a pedagógus elsősorban közreműködő társ, mely szerepében olyan megfigyelési helyzetbe kerül mely a további közös tevékenységek zálogává válhat.

 

Építőközpont

 

A gyermekek az építőközpontban tapasztalatokat szereznek matematikai fogalmakról, viszonyokról, a tárgyak térbeli tulajdonságairól, a különböző természetes anyagok jellemzőiről; megtanulnak térben tájékozódni. Lehetőségük nyílik a véletlenszerű építés kipróbálása mellett a tervezésre és kivitelezésre is. Közben olyan fizikai jelenségeket tapasztalnak meg, mint az egyensúly, stabilitás, nehézségi erő, az eszközök kölcsönhatása. Mindezeken túl minden kompetencia terület mozgósítására szüksége van a kisgyermeknek, hogy a meglévő ismereteit alkalmazva sikeresen kezdeményezhessen játékot, kapcsolódhasson be tevékenységbe, illetve önérvényesítése mások szabadságát ne korlátozza. A központ működtetésének szempontjai:

megfelelő tér biztosítása, mely alkalmas a finommotorika fejlesztése mellett a nagymozgások, a fokozott mozgásigény kielégítésére is (pl. ki-be bújás, átlépés, csúszás, kúszás, mászás stb.);

a speciális építőelemek mellett a mindennapi élet más területein használt eszközök is elhelyezhetők legyenek, mint például kis és nagy papírhengerek, lécek, nagy méretű falapok stb.;

a gyermekek számára elérhető helyre kerüljenek a különböző kiegészítők (ember- és állatfigurák, autók stb.), melyek segítik tevékenységük kibontakozását, kreatív ötleteik megvalósítását.

 

A központ működésének főbb pedagógusi aspektusai

A pedagógus szerepe: jó kérdésfeltevéssel, valós helyzetek tettenérésével megfogalmaztatni a szabályokat

Teret és időt hagyni a tevékenységhez

A játéknak és tevékenységnek akkor van eleje – kiteljesedése és lecsengése, ha a gyermekeknek erre elegendő idő és tér áll rendelkezésére. A szabályok, a keretek meghatározásában a mozgató rugó a gyermek – a valóban kimondott szavai, a valóban meghallgatott érvei, azaz a pedagógus hallgat, segít szervezni és a gyermeket ez által közvetlen érintetté teszi.

A szociális, kommunikációs kompetenciák spontán megerősödésében hinni .

 

 

Manipulációs központ

A központban folyó tevékenység közben fejlődik a gyermekek problémamegoldó, logikus gondolkodása, erősödik szabálytudatuk és nyelvi kifejezőkészségük. A saját készítésű játékok tervezése során szerzett tapasztalatokkal fejlődik szabályalkotó képességük. A matematikai gondolkodás fejlesztését szolgáló speciális eszközök lehetőséget kínálnak válogatásra, összehasonlításra, becslésre, összemérésre, csoportosításra, számlálásra, sorba rendezésre.

A központ működtetésének szempontjai:

nyugodt, elmélyült, tartalmas tevékenység biztosítására alkalmas hely kialakítása;

megfelelő méretű bútorok, melyek elhelyezésükkel a játéktevékenységekhez alkalmazkodjanak;

a játékeszközök a témákhoz igazodva cserélődhessenek.

 

A központ működésének főbb pedagógusi aspektusai

Választás biztosítása

Átláthatóság és elérhetőség megteremtése

Annak elfogadása, hogy a gyermek mindig a neki szükséges tevékenységet választja

Tudni, hogy minden mindennel összefügg

 

 

Művészeti központ

A központban a különböző eszközökkel, anyagokkal és változatos tevékenységi lehetőségekkel fejleszthető a gyermekek alkotókészsége, kézügyessége. Az alaptechnikák – rajzolás, festés, formázás, ragasztás, vágás-tépés, hajtogatás – gyakorlása során felébred kíváncsiságuk, fejlődik fantáziájuk.

A központ működtetésének szempontjai:

az alaptechnikákhoz többféle színű, méretű, minőségű anyag (pl. festéshez: vízfesték, tempera, üvegfesték, textilfesték, ujjfesték, természetes színező anyagok) álljon rendelkezésre;

  • az eszközök tárolása biztonságos, hozzáférhető legyen;
  • az elkészült alkotások elhelyezése esztétikus, jól látható legyen.
  • A központ működésének főbb pedagógusi aspektusai
  • Bízni a gyermekben

 

Mindennek alapja, hogy a bármely nevelési programban a fejlesztések során első helyen a gyerek fejlettségi szintje áll, az arra épülő fejlesztés sikerének záloga pedig a pedagógus attitűdje.

 

XIV. Érvényességi rendelkezés

 

E módosított program érvényessége:

2018. május 31-e, nevelőtestület határozata alapján.

 

 

 

A helyi program módosításának lehetséges indokai:

 

-          óvodabővítés, leépítés

 

-          szervezeti átalakítás

 

-          ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt

 

-          ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol

 

-          Országos alapprogram változásai,

 

 

 

Előírás a programmódosítás előterjesztésére:

 

 

-          írásbeli előterjesztés

 

-          nevelőtestületi értekezleten előterjesztés, döntés

 

 

A helyi program nyilvánossága:

A program nyilvános, megtekinthető a gesztor intézmény vezetői szobájában.

 

 

 

XV. Legitimációs záradék

A helyi pedagógiai programot

  • Véleményezte

 

………………………………………………….                       dátum:………………………….

szülői szervezet képviselője

 

 

 

 

  • Egyetértési jogával élt

 

……………………………………………….                         dátum:…………………………

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

 

 

 

  • Elfogadta : a nevelőtestület

P.H.

 

 

………………………………………………                             dátum:………………………...

a nevelőtestület képviseletében

 

 

 

  • Jóváhagyta:

 

 

……………………………………………                             dátum:………………………..

fenntartó részéről

 

 

 

 

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

 

  1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely ………………iktató számú határozatával elfogadta a helyi pedagógiai programot.
  2. A szülői szervezet véleményét bemutató………………..iktatószámú jegyzőkönyv.
  3. A települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértéséről készült jegyzőkönyv, intézményi iktatószáma:……………..

 

 

 

A Helyi Pedagógiai Program hatálybalépésének időpontja: 2013. szeptember 01.

 

Kurityán, 2013. …………….hó ……… nap

 

 

 

 

P.H.

………………………………

intézményvezető

 

 

 

Tájékoztatásul kapják:

 

-          Önkormányzat Képviselőtestülete Kurityán,

-          Önkormányzat Képviselőtestülete Rudolftelep

-          Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kurityán

-          Szülők közössége Kurityán, Rudolftelep

 

 

 


 

 

MELLÉKLET

1.A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERÉSEK JEGYZÉKE

 

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet  7. sz. melléklete felsorolja a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszereléseit.

 

 

2.A Tevékenységközpontú helyi pedagógia program nevelőtestületi elfogadása

 

Készült: 2013. ………………… a Kisvakond Óvoda óvodavezetői irodájában.

 

Tárgy: Rendkívüli Nevelőtestületi értekezlet

 

Témája: A Kisvakond Óvoda felülvizsgált, és módosított Tevékenységközpontú helyi pedagógiai programjának elfogadása.

 

Jelen vannak: Az óvoda óvodapedagógusai: Tiszlavicz Gáborné  óvodavezető, Bukovinszkiné Földi Ágnes munkaközösség vezető óvodapedagógus, Hütterné Zelena Judit óvodapedagógus, Dobosné Molnár Piroska óvodapedagógus, Oláhné Zilahi Éva óvodapedagógus, Józsa Imréné tagóvoda vezető.

 

A jelenlévők a Kisvakond Óvoda Tevékenységközpontú helyi programját egyhangúan elfogadták.

Kurityán, 2013……………………..

...............................................................

Tiszlavicz Gáborné

óvodavezető

 

 

 

-        Bukovinszkiné Földi Ágnes:……………………………………………

-        Hütterné Zelena Judit:………………………………………………………..

-        Dobosné Molnár Piroska:……………………………………………………….

-        Oláhné Zilahi Éva……………………………………………………….

-        Józsa Imréné…………………………………………………………….

 

 

 

 

3. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértési nyilatkozata

 

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat megismerte a Kisvakond Óvoda Tevékenységközpontú Helyi Pedagógiai Programjának módosítását, és azzal egyetért. Az eredményes megvalósítását segíti és támogatja.

 

 

 

 

………………………………………

Dézsig Sándor

Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

 

Kurityán, 2013………………………….

 

 

 

 

3. A Szülők Közösségének  egyetértési nyilatkozata

 

A Szülők Közössége megismerte a Kisvakond Óvoda Tevékenységközpontú Helyi Pedagógiai Programjának módosítását, és azzal egyetért. Az eredményes megvalósítást segíti és támogatja.

…………………………………………………………

………………………………………………………...

…………………………………………………………

…………………………………………………………

…………………………………………………………

…………………………………………………………

 

……………………….                                            ……………………………

Tiszlavicz Gáborné                                                      Józsa Imréné

óvoda vezető                                                             tagóvoda vezető

 

 

 

………………………………….

jegyzőkönyv vezető

 

 

Kurityán, 2013. ………………….